Jelentős űr keletkezne a költségvetés tervezésében, amennyiben az állami vállalatok nem teljesítenék a 400 milliárdos befizetésüket az államkincstárba.
A cikkek megosztásához szükséged van egy Közösség vagy Belső Kör előfizetésre. Amennyiben még nem rendelkezel ilyen csomaggal, ne habozz, válaszd ki a számodra legmegfelelőbbet a Csomagok között! Ha már aktív előfizetéssel bírsz, egyszerűen lépj be a fiókodba!
A Nemzetgazdasági Minisztérium májusi és júniusi államháztartási folyamatairól készült jelentések mintha egy párhuzamos valóságban íródtak volna. Nemcsak ebben a kontextusban érezheti az ember, hogy a kormány más filmre ül, hanem sok esetben úgy tűnik, hogy a Nagy Márton vezette tárca nem éppen a legpontosabb képet festi a valós helyzetről (és a prognózisok terén is adós marad, de ez már egy másik történet). Az említett két hónap jelentései inkább örömteli dicsekvésnek tűntek, amikor büszkén hirdették, hogy a költségvetés "számottevő többlettel zárta" az adott időszakokat.
Miközben ez a jelző már rég elvesztette a súlyát, hiszen míg májusban a 129,5 milliárdos többlet még figyelemre méltónak számított, júniusra már a csupán 27,4 milliárdos is megkapta ezt a minősítést. Érdekes, hogy ez a szám 51-szer kevesebb, mint Mészáros Lőrinc vagyona.
Ráadásul ez is csak annak köszönhető, hogy az állami cégek jelentős osztalékot utaltak az államkasszába. Előbb az MVM tett 200 milliárd forintot a költségvetésbe, majd a Szerencsejáték Zrt. és a Corvinus Zrt. adott szintén 200 milliárd forintot. Vagyis ez azt jelenti, hogy
Bár az idei költségvetési helyzet szinte teljesen megegyezik a tavalyival, hiszen az gyorsan összeomlott, 2025-re mégis rosszabb forgatókönyv körvonalazódik: a 2773 milliárdos deficit 117 milliárd forinttal kerekedik felül a 2024 első félévi adatokon. Ennek következtében az újonnan megemelt, 652 milliárd forinttal kiegészített éves hiánycél (4774 milliárd forint) az első félév végére mindössze 58 százalékban teljesült. Az eredeti hiánycélhoz viszonyítva ez a teljesülés 67,2 százalékot mutat.
A problémák azonban csak részben ugyanazok, mint egy évvel ezelőtt. Akkor ugyanis a bevételek sem úgy alakultak, ahogy azt remélte volna a kormány, az áfabevételek soron bődületes elmaradás volt, mivel a lakosság inkább megtakarított, minthogy fogyasztott volna. Idén ezzel viszont nincs gond, időarányosan majdnem tökéletesen folynak be a pénzek, a teljesülés 49,3 százalékos.
A bevételi oldalon konstans gondot jelent az uniós bevételek elmaradása, júniusban mindössze 8,1 milliárd forintot utalt Brüsszel Magyarország számára.
A kiadások terén azonban súlyos problémák merültek fel, mivel a kormány nem képes hatékonyan kezelni ezeket. Bár első ránézésre nem tűnik drámai túlköltésnek, a számokat nézve mégis egy impozáns, 1033 milliárd forintos többletkiadásról van szó.
