Sokan szenvednek rabszolgaságban, és ez csupán a jéghegy csúcsának a látható része.
Még 2024-ben is komoly kihívást jelent a rabszolgaság problémája, amely világszerte milliókat érint. Ez a jelenség nem csupán távoli tájakon figyelhető meg; Európában, így Magyarországon is érezhető a hatása.
"A legtöbb adat kriminalisztikai nyilvántartásokból származik, tehát ezekből minimum rendőrségi ügy volt" - mondta De Coll Ágnes, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem szakterület vezetője az Economxnak, kiemelve, hogy Magyarországon évente körülbelül 4-500 ilyen regisztrált rendőrségi rajtaütés van. Az adatokat évente az amerikai nagykövetség gyűjti össze minden országban, hogy nyomon kövessék az emberkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységet a világban. Az információk évente jelennek meg az un. TIP Trafficking is Persons jelentésben.
A Walkfree legfrissebb jelentése alapján Magyarország a modern kori rabszolgaság előfordulásának statisztikájában az ötödik helyet foglalja el. A számok megdöbbentőek: 100 ezer emberre vetítve körülbelül 657 rabszolga él az országban, ami az uniós átlag 1,8-szorosának felel meg. Csak Románia, Szlovákia, Ciprus és Bulgária mutat rosszabb adatokat ezen a területen.
Az emberkereskedelem kiterjedtségéről azonban nehéz pontos képet alkotni, mivel a látencia rendkívül magas. Globális szinten úgy becsülik, hogy az áldozatok száma akár az 50 millió főt is elérheti. Bár a statisztikák gyakran csak a jéghegy csúcsát mutatják, a valóság ennél sokkal súlyosabb, és a helyzet megoldása átfogó társadalmi, jogi és politikai fellépést igényel.
Az emberkereskedelem számos iparágban megjelenik, és a magyar Bűntető Törvénykönyv három fő típust azonosít ezzel kapcsolatban.
A munkával kapcsolatos kizsákmányolás rendkívül sokféle formát ölt, és széles spektrumot ölel fel. Ide tartozik például a házimunkával kapcsolatos, de nem megfelelően elismert vagy megfizetett munka, a koldultatás, valamint az a súlyos helyzet, amikor valakit nem csupán anyagilag nem kompenzálnak a munkájáért, hanem emellett még bántalmazás is éri - hívta fel a figyelmet De Coll Ágnes.
A jelenség egyik ritkábban vizsgált, de annál gyakoribb formája a munkavállalók túlóráik kifizetésének elmaradása, amely szintén a kizsákmányolás egy formáját jelentheti. Ez a munkacélú kizsákmányolások közé sorolható, ahol a dolgozók nem a megállapodott feltételek szerint részesülnek juttatásokban. Előfordulhat, hogy nem csupán a túlórákért nem kapnak ellenszolgáltatást, hanem akár teljesen megfosztják őket a fizetéstől, és emellett bántalmazás is érheti őket.
Az Eurostat adatai szerint az emberkereskedelem áldozatai között különösen nagy arányban fordulnak elő azok, akiket szexuális célra zsákmányolnak ki. Továbbra is ez a leggyakoribb forma. "Az esetek 70-30 százalékban oszlanak meg a szexuális és a munkacélú kizsákmányolás között" - hívta fel a figyelmet De Coll Ágnes.
Bár Magyarországon a prostitúció jogilag nem engedélyezett, csupán bizonyos türelmi zónákban tolerálják, a kizsákmányolás és az erőszak sajnos itt is komoly problémát jelent. Azokban az országokban, ahol a szexuális szolgáltatások ipara legális keretek között működik, a helyzet hasonló: sokan válnak bántalmazás áldozatává. A szexmunka világában a biztonság és a tisztelet gyakran háttérbe szorul, függetlenül a jogi státusztól.
A Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem szakterületének vezetője egyetértett kérdésfelvetésünkkel, miszerint a vendégmunkások még kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Elmondása szerint ők egy különösen sérülékeny csoportot alkotnak, hiszen nem beszélik még a nyelvünket sem.
- tette hozzá, hangsúlyozva, hogy már korábban is találkoztunk olyan esetekkel, amikor például a gyrososnál fiatalokat alkalmaztak konyhai kisegítőként.
2024 májusában az Európai Unió jogi kereteiben fontos változás történt: a béranyaságot hivatalosan is az emberkereskedelem elismert formái közé sorolták. Ez a lépés mérföldkőnek számít, mivel korábban a kizsákmányolás különböző formái között nem szerepelt. Noha Magyarországon a béranyaság jelenleg nem legális, az uniós irányelv gyakorlati következményeket csak akkor hoz, ha a nemzeti jogrendszerbe is beépítik a vonatkozó szabályokat.
Ez a szituáció rávilágít arra, hogy az ilyen jellegű problémák kezelése komplex nemzetközi együttműködést követel meg, mivel a jogi eltérések lehetővé teszik, hogy a bűncselekmények bizonyos országokban eltitkolva maradjanak.
Az emberkereskedelem áldozatainak támogatása kulcsfontosságú a felépülésük és a társadalomba való visszailleszkedésük szempontjából. Az Európai Unió által meghatározott minimumszabályok értelmében Magyarországon speciális védett szálláshelyeket alakítanak ki számukra, ahol teljes titoktartás mellett élhetnek. Ezek a védett otthonok nem szerepelnek semmilyen hivatalos nyilvántartásban, így garantálva az áldozatok biztonságát és magánéletük megőrzését.
De Coll Ágnes hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy ezek az egyének testi és lelki szempontból is megerősödjenek, és újra felfedezzék önbizalmukat.
A védett házakban az áldozatok számára ingyenes szociális, pszichológiai és jogi támogatást, valamint orvosi ellátást biztosítanak. A hosszú távú cél az, hogy a segített személyek különböző képzések és tanfolyamok révén újra a társadalom értékes tagjaivá váljanak. A program keretében lehetőségük nyílik szakmát tanulni, jogosítványt szerezni, vagy befejezni tanulmányaikat, így esélyt kapnak egy teljesen új élet kezdetére - tette hozzá az illetékes szakember.
A modernkori rabszolgaság megszüntetése átfogó megközelítést igényel, amely a megelőzés, a segítségnyújtás és a jogi szankciók hatékony kombinációján alapul. Az áldozatok történeteinek megismerése és a támogatási rendszerek fejlesztése pedig kulcsfontosságú ahhoz, hogy egyszer megszabadulhassunk ettől a globális krízistől.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás és a schengeni határok megnyitása mélyreható következményekkel járt az emberkereskedelem dinamikájában. Coll Ágnes véleménye szerint ezek az események nem csupán a migrációs trendeket erősítették meg, hanem új kihívásokat is teremtettek. "Az emberek nyugatra indultak, hogy szerencsét próbáljanak és jobb életet találjanak, ám sokan közülük sajnos áldozattá váltak" – mutat rá a tragikus valóságra.
Különösen veszélyeztetettek azok a harmadik országbeli, vagy egykori kommunista államokból származó emberek, akik a jobb életkörülmények reményében érkeznek hazánkba. Gyakran kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, mivel nem ismerik a helyi viszonyokat, és jogi védelmük is csekély, ami jelentősen növeli a kizsákmányolás kockázatát.
A határok megnyitása tehát egyszerre teremtett lehetőséget a szabadabb mozgásra és a gazdasági fejlődésre, ugyanakkor kiszolgáltatottá tette a migráló embereket a munkaerőpiacon és az emberkereskedelem egyéb formáival szemben is.
