Újabb rezsiválság küszöbén állunk: az orosz gáz kérdése most kulcsfontosságú lehet a magyar családok jövője szempontjából. Érdemes újragondolni a helyzetünket és felkészülni a kihívásokra. - Pénzcentrum

Jelenleg 63 atomreaktor építése zajlik világszerte, háromnegyedük a feltörekvő gazdaságokban található. Ennyi reaktor 1990 óta nem épült egyszerre, és egyértelműen nukleáris reneszánsz előtt állunk, mert a megnövekedett villamosenergia-igény máshogy nem elégíthető ki. Tóth Máté energiajogász szerint Európa későn ébredt, de legalább már az olyan atomerőmű ellenes országok, mint például Németország és Finnország is változtatnak korábbi stratégiájukon.

Egy új energiakorszakba érkezünk, azon belül pedig egy új villamosenergia-korszakba - hangsúlyozta a Pénzcentrum megkeresésére Tóth Máté energiajogász. Míg a geopolitika elmúlt évtizedeit a kőolaj, földgáz - benne a palaolaj és palagáz - termelési és kereskedelmi pozíciói befolyásolták energiafegyverként, mára viszont ezek mellett az urán, a ritkaföldfémek, az energiatermeléshez szükséges kritikus nyersanyagok váltak energiafegyverré geopolitikai értelemben.

Ezek vannak a nemzetközi vámintézkedések fókuszában, akárcsak a most folyamatban lévő nagy geopolitikai alkuk mögött, mint amilyen Rijádban zajlik - ezt a nemzetközi szerződéses nyelvezetben close-out nettingnek hívjuk. (Ezt az eredetileg banki szakkifejezést talán a pozíció tiszta lezárásának lehetne fordítani - a szerk.) Ukrajna most megállapodott "ára" sem véletlenül az akkumulátorokhoz szükséges lítiumban és az atomerőművekhez elengedhetetlen uránban fejezhető ki. Ez persze csak a globális nagykép, ha úgy tetszik, a nyitókép.

Tóth Máté kiemelte, hogy az új kor elhozza a villamosenergia-igény drámai növekedését, amely a jövőbeli előrejelzések szerint 2050-re globálisan a jelenlegi igény többszörösére is emelkedhet. Ez a megállapítás rendkívül jelentős. A hatalmas ipari bővülés és az adatközpontok óriási energiaigénye mellett olyan tényezők is hozzájárulnak ehhez, mint az elektromos járművek elterjedése, a lakossági csúcsfogyasztás növekedése, a hőszivattyúk használata, a mesterséges intelligencia által támasztott géppark-igény, valamint Európában az ideológiai célként kezelt nettó nulla kibocsátási ambíciók.

Mindez az elképesztő áramigény-növekmény a fosszilis energiahordozók szándékolt csökkentésével és a megújulók igen komoly termelési bizonytalansága, szakmai nyelven volatilitása és kiegyenlítő energia-igénye miatt már a nyugati féltekén is felértékeli az atomenergiát, miközben a világ nagyobbik részén eddig is lázas fejlődést láthatunk.

Az új villamosenergia-korszak épp ezért, már most látszik, hogy nukleáris is lesz. Az energiajogász várakozásai szerint 2050-re a földkerekség teljes atomerőmű kapacitása a jelenlegi háromszorosa lesz. Jelenleg 63 atomreaktor építése zajlik világszerte, 70 gigawattnyi összkapacitással. Ennyi 1990 óta nem épült egyszerre. Eközben 60 reaktor üzemidő hosszabbítása van folyamatban a bolygón, ami a teljes meglévő kapacitás 15%-a. Jelenleg éves szinten már 60 milliárd dollárt költenek világszerte atomerőmű-építésre, ami a 2020-as érték másfélszerese. Mindez ráadásul egymás után három évben is teljesült.

A technológiai élvonalat Kína és Oroszország jelenti, az előbbi 25, az utóbbi 23 atomerőmű tervezésével és kivitelezésével - a jelenleg folyamatban lévő építéseket nézve. Ezt tényként kell kezelni, a legnagyobb fejlesztések és a megfizethető technológia tekintetében az oroszok és a kínaiak is verhetetlenek - vallja Tóth Máté. Szerinte mindez, ironikus módon, a zöldenergia- és akkumulátor-technológia tekintetében ugyanúgy igaz.

Üdvözöljük a nukleáris reneszánsz korában, ahol a globális villamosenergia-igény robbanásszerű növekedése új megoldások keresésére ösztönöz. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a Nyugat sem maradhat ki ebből a fejlődésből. Azok, akik korábban évekig bírálták Magyarországot és más országokat az atomenergia alkalmazása miatt, most sorra váltanak oldalt, a finnektől kezdve a németekig. Ez a tendencia új távlatokat nyit a fenntartható energia jövőjében.

Németország várható következő kancellárja, Friedrich Merz, még tavaly novemberben kidolgozott egy belső energiapolitikai tervet, amelyet Energie Agenda néven emlegetnek. Ez a koncepció összekapcsolja a kis moduláris reaktorok (SMR-k) telepítését a már bezárt németországi nagy atomerőművek újranyitásának lehetőségével. A német gazdaság jelenlegi helyzetét figyelembe véve, ez szinte az utolsó lehetőség a fejlődéshez. Az atomerőművek létfontosságúak a német és egyben az európai gazdaság termelékenysége és versenyképessége szempontjából; olyanok, mint az eső a szomjas földnek.

A nukleáris technológia előnyei közé tartozik, hogy megfizethető és megbízható villamos energiát nyújt az országok energiamixében, ráadásul a termelés során szén-dioxid kibocsátás nélkül működik. Ezen kívül, a gyakran érzelmekkel terhelt és sokszor manipulált véleményekkel ellentétben, a nukleáris technológia rendkívül modern és biztonságos. Például a Pakson épülő 3+ generációs VVER-1200-as reaktorok nemcsak korszerűek, hanem a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által a legszigorúbb nukleáris biztonsági normáknak megfelelő blokkoknak is elismertek, ráadásul ebben a kategóriában ők voltak az elsők.

A már korábban említett SMR-ek, azaz a kis moduláris reaktorok, új távlatokat nyitnak meg a felhasználás terén, lehetőséget biztosítva versenyképes létesítési és sokszínű üzemeltetési-üzleti modellek kialakítására. A jelenlegi projektek alapján 2050-re várhatóan 40 GW SMR-összkapacitást érhetünk el, ami figyelemre méltó érték. Azonban a Nemzetközi Energiaügynökség prognózisa szerint a technológia gyors fejlődése miatt a valós kapacitás valójában ennek a háromszorosa lehet.

Európa ismét késlekedik, de legalább végre felébredt – mondta Tóth Máté. Ugyanakkor Kína újra és újra meglátta a versenyelőnyét az olcsó, megbízható és biztonságos atomenergia terén, így a jelenlegi építkezéseivel 2030-ra biztosan megelőzi mind az Európai Uniót, mind az Egyesült Államokat a beépített kapacitás szempontjából.

Európa eddigi lépései az atomerőművek bezárásával, hasonlóan a német példához, és a finnországi projektek elhalasztásával ellentétes irányba mutattak. Ennek következtében a 90-es években még 34%-os nukleáris részesedéssel bíró európai energiamix mára csupán 23%-ra csökkent. Jelenleg Európa egy olyan helyzetbe került, ahol jelentős hátrányt szenvedett el. Az energiajogász hangsúlyozza, hogy a jövő az új villamosenergia-korszakban az atomerőművekkel rendelkező országoké lesz.

Tóth Máté szerint Magyarország jó lóra tett, és időben tette meg a tétjét Paks 2-vel. Az új energiakorszak részeként jelentkező nukleáris reneszánsz feltartóztathatatlanságát két tény igazolja. Az egyik: a feltörekvő gazdaságok egyértelműen az atomenergia-kapacitások növelése felé tartanak, méghozzá viharos léptekkel. A jelenleg építés alatt álló 63 atomreaktor háromnegyede a feltörekvő gazdaságokban található.

A másik tény: a gazdasági szükségszerűségek miatt az atomenergia egyre nagyobb szerepet játszik a fejlett gazdaságokban is. A világ atomerőművi kapacitásának 70%-a jelenleg még a legfejlettebb gazdaságú országokban van. Egyszerre látszik tehát egy célállapot, ahol a fejlett gazdaságok szinonimája az atomenergia, és egy vektorszerű irány, ahol a legdinamikusabban fejlődő, feltörekvő gazdaságok elképesztő építési hullámot indítottak el.