Sárvár 2023-ban a hivatali dolgozók jutalmazására fordított összeg meghaladta a szociális támogatásokra szánt költségeket.
A város vezetése döntött arról, hogy megszünteti a 8 ezer forintos támogatást, amelyet az időskorúak számára biztosítottak.
Sárváron a helyi médiában a város vezetői rendszeresen emelik ki az önkormányzat "kiváló" szociális rendszerét. Érdemes azonban megvizsgálni, hogy tavaly, amikor a rendkívül magas, 17,5%-os infláció különösen megviselte a legnagyobb szegénységben élőket, milyen támogatást kínált a sárvári önkormányzat számukra.
A sárvári költségvetés keretein belül Kondora István (Fidesz-KDNP) polgármester és Máhr Tivadar (Fidesz-KDNP) alpolgármester 2023-ra eredetileg 45 millió forintot tervezett a rászorulók támogatására. Azonban a sárvári szociálpolitika tavalyi teljesítményének köszönhetően a tervezett összegből végül csak 29 millió 435 ezer forint jutott el a valóban szükséget szenvedőkhez. Ez azt jelenti, hogy az eredeti keretnek csupán 65%-a került kifizetésre, ami körülbelül 15 és fél millió forintnyi szociális forrást jelentett, ami elmaradt a támogatottaktól. Érdemes megjegyezni, hogy míg 2022-ben még több mint 40 millió forintot költöttek Sárvár szociális ügyeire, addig 2023-ban ez az összeg 11 millió forinttal csökkent.
A megkurtított szociális támogatások ügye abból a szempontból érdekes, ha összevetjük a Sárvári Önkormányzati Hivatalban az apparátusnak kiosztott jutalmakkal. Ahogy megírtuk, 2023-ban Kondora István és Máhr Tivadar csak októberig 33 millió forint jutalmat osztott szét a hivatali dolgozók között.
Sárváron 2023-ban a hivatali munkatársak számára 33 millió forintot különítettek el jutalomfalatokra, míg a szociális támogatásokra, az elvonásokat követően, csupán 29 millió forintot fordítottak. Ez azt jelenti, hogy Kondora István és Máhr Tivadar összesen 4 millió forinttal nagyobb jutalmat juttattak az 55 fős hivatali csapatnak, mint amennyit a város 15 ezer fős lakosságának szociális támogatására szántak.
A jutalomfalatokból bőven kijutott a két szombathelyi hivatalvezetőnek, Szijártó Valéria főjegyzőnek és Bankits László aljegyzőnek, valamint további három irodavezetőnek, akik külön-külön milliós nagyságrendű jutalomban részesültek. Mindezek alapján az országban feltehetően Sárvár az egyetlen város, amely azzal "büszkélkedhet", hogy többet költött hivatali jutalmakra mint szociális támogatásokra.
Az ötcsillagos jutalomfalatok pikantériája abban rejlik, hogy Kondora, aki éppen a szociális elvonások és a szegényellenesség terén végzett "kiemelkedő" városvezetői tevékenységéért, idén 5 millió 850 ezer forintban részesült jutalomként. Érdemes megjegyezni, hogy Kondora "kiemelkedő munkájának" részeként 2023-ban megvonta a sárvári kisnyugdíjasoktól a 8 ezer forintos időskorúak támogatását, mivel véleménye szerint a 153 ezer forintot keresők túl sok állami támogatást kaptak abban az évben. Indoklása szerint figyelembe kell venni, hogy a nyugdíjasok novemberben egy jelentősebb nyugdíjkiegészítést kapnak, valamint januárban a 13. havi nyugdíjat is. Kondora, aki szőlőbirtokkal és 30 millió forint értékű kötvénnyel büszkélkedhet, hivatali autót használ, ám arról elfeledkezett megemlíteni, hogy a magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt a kormány 2023-ra és 2024-re sem biztosított nyugdíjprémiumot a nyugdíjasoknak. Mindezek következtében Kondora szociális elvonásai hozzájárultak ahhoz, hogy Sárváron 15 millió forinttal csökkent a szociális támogatások kerete 2023-ban.
Miközben a média folyamatosan a lakhatási válság problémáival foglalkozik, érdemes egy pillanatra megvizsgálni, hogy Sárváron Kondora István és Máhr Tivadar az elmúlt években milyen intézkedéseket tettek a helyi családok megsegítésére. Ha tömören szeretnénk összefoglalni, akkor a válasz sajnos az, hogy semmit.
Sárváron a 2022-es és 2023-as év során a helyi önkormányzat nem nyújtott egyetlen lakos számára sem első lakáshoz járó, vissza nem térítendő támogatást. Máhr Tivadar ennek a ténynek a jelentőségét elmulasztotta megemlíteni a Sárvári Televízió 2024. november 23-ai adásában, ahol a lakásszerzési támogatás összegének emeléséről beszélt. Szerinte ez a lépés hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok helyben maradhassanak, és otthonosabbá tegyék Sárvárt, ezzel egy sárvári identitás kialakítását segítve. A valóság azonban az, hogy az utóbbi két évben az önkormányzat nem tett semmilyen lépést a lakásszerzési támogatások terén, így egyetlen sárvári család sem részesült ilyen támogatásban. Máhr Tivadar másik javaslata, amely a szociális bérlakások bérleti díjának 10%-os emelésére vonatkozik, szintén nem nyújt segítséget a helyi családok számára. Ezzel a döntéssel a városvezetés úgy tűnik, hogy nem a fiatalok helyben maradását segíti elő, hanem éppen ellenkezőleg, megnehezíti az otthonuknak érzett Sárvár megtartását.
