Sajnálatos módon, az anyagi helyzetünk igencsak kedvezőtlen: ennyire csökkent a havi maradványunk a hónap végére.

A magyarországi lakosság több mint 25%-a képtelen megtakarítani a jövedelméből, és az évek során a pénzügyi tartalékkal nem rendelkező emberek aránya folyamatosan növekszik – derül ki egy kilenc országot érintő nemzetközi kutatásból. A felmérés rávilágít arra, hogy a magyarok pénzügyi kiszolgáltatottsága nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is figyelemre méltóan magas, ami komoly kockázatot jelenthet váratlan kiadások vagy jövedelemkiesés esetén.

A magyar lakosság jelentős hányadának komoly nehézséget okoz, hogy a havi jövedelmükből kijöjjenek, és egyre többen vannak, akik nem rendelkeznek semmilyen megtakarítással. A Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalata által végzett, kilenc országra kiterjedő felmérés alapján a hazai népesség 27,1%-a képtelen félretenni. Ez az arány az elmúlt években folyamatosan növekszik, ami aggasztó trendet mutat.

A felmérés adatai alapján a pénzügyi kiszolgáltatottság nem csupán gazdasági problémákat vet fel, hanem jelentős társadalmi hatásokat is okozhat. Egy hirtelen felmerülő kiadás vagy jövedelemcsökkenés számos család számára már jelenleg is komoly válságot idézhet elő.

A közép-európai régióban, mint például Lengyelország, Csehország és Románia, az emberek átlagosan 18,6%-a nem képes megtakarítani. Ezzel szemben Magyarországon ez az arány már 27,1%-ra nőtt, ami azt jelzi, hogy hazánkban a legkritikusabb a helyzet a négy vizsgált ország közül.

A magyar lakosság közel fele (47,7%) csupán jövedelme 20%-át tudja félretenni havonta. Különösen aggasztó a női helyzet: 32%-uk számolt be arról, hogy egyáltalán nem képes megtakarítani, míg a férfiaknál ez az arány csupán 20%. A nemek közötti eltérések mögött valószínűleg a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek mélyebb gyökerei rejlenek, amelyek továbbra is kihívást jelentenek a társadalom számára.

Korosztályos bontásban is szembetűnő az eltérés: a fiatalabbak (18-34 évesek) 36 százaléka képes jövedelme több mint 20 százalékát félretenni, de 15 százalékuk teljesen megtakarításképtelen. A középkorúak 25 százalékának és az 55 év felettiek 40 százalékának szintén nem marad pénze hónap végére.

A társadalmi egyenlőtlenségek a megtakarítási képességben is világosan megmutatkoznak: azok, akik alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, a vidéki területeken élnek, vagy az idősebb generációhoz tartoznak, sokkal nagyobb arányban küzdenek a megtakarítás hiányával. Például a falvak lakóinak 34,3%-a vallotta be, hogy nem képes félretenni, míg a fővárosiak körében ez az arány 22% körül alakul.

A legtöbben (32,4%) csak alkalmanként, lehetőség szerint próbálnak félretenni, de nem minden hónapban. Rendszeres, tudatos megtakarításra a válaszadók csupán 12,6 százaléka képes. Az emberek 29,2 százaléka az elmúlt egy évben egyáltalán nem tett félre pénzt.

A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a vésztartalékokkal – vagyis olyan megtakarításokkal, amelyek legalább néhány hónapnyi kiadást fedeznek – csupán a lakosság egy szűk rétege rendelkezik. A válaszadók 21,3%-ának egyáltalán nincs pénzügyi tartaléka, míg 22,7%-uk csupán kevesebb mint három hónapra elegendő összeget tudna félretenni. Ez azt jelenti, hogy a lakosság közel felének pénzügyi helyzete rendkívül sérülékeny, és egy váratlan jövedelemkiesés esetén azonnal komoly nehézségekkel nézne szembe.

A kutatás szerint sok esetben nemcsak az alacsony jövedelmek és a magas megélhetési költségek nehezítik meg a megtakarítást, hanem a pénzügyi tudatosság és tervezés hiánya is.

A stabil háztartási költségvetés megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy a családok rendelkezzenek legalább 3-6 hónapra elegendő vésztartalékkal. Jelenleg azonban a magyar háztartások többsége nem képes ezt a pénzügyi puffert előteremteni. A megtakarítások hiánya nem csupán anyagi problémákat szül, hanem pszichológiai feszültséget is generál, amely hosszú távon rontja a társadalmi egyenlőséget és mélyíti a társadalmi különbségeket.