Szlovákiát egy újabb jogi eljárás árnyéka fenyegeti az élőhelyek rombolása miatt, mindeközben azonban az erdőirtás üteme továbbra is növekedhet.
A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zonációjára tett javaslat nem ökológiai, hanem erdőgazdasági és fejlesztési célokat szolgál, és a nemzeti park végét jelentheti abban a formában, ahogyan azt eddig ismertük - figyelmeztetnek a szakértők. Ráadásul nemcsak a természeti értékeket veszélyezteti, hanem komoly uniós szankciók is fenyegetik miatta az országot. A védett, őshonos erdők Magyarországon sincsenek biztonságban a Fidesz "salátatörvény-javaslata" miatt, amely a korábban alkotmányellenesnek minősített tűzifarendelet egyes intézkedéseit támasztaná fel.
A Denník N által megkérdezett szakértők hangsúlyozták, hogy a TANAP zónarendszerének módosítása formálisan ugyan 1%-kal növelné a legszigorúbban védett területek arányát, a valóságban azonban ez a lépés húsz természeti rezervátum és három őserdő védettségének szinte teljes megszüntetésével járna. Ennek következményeként a beavatkozásmentes természetvédelmi területek összterülete körülbelül 6200 hektárral csökkenne. A zónarendszer átalakítására vonatkozó javaslatot a TANAP igazgatósága készítette elő, amelynek élén jelenleg Peter Olexa áll, akit a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) nevezett ki. Érdemes megemlíteni, hogy Olexát korábban orvvadászat miatt ítélték el.
A szakértők véleménye szerint a javasolt zonáció nem a természetvédelem szempontjait helyezi előtérbe, hanem inkább az erdőgazdálkodási és turisztikai célokat szolgálja. Ezen javaslat nyomán több ezer hektárnyi, rendkívül értékes őserdő és idős erdő válna alkalmassá a fakitermelésre. Pavol Majko, a TANAP korábbi igazgatója figyelmeztetett arra, hogy amennyiben a javaslatot elfogadják, a park fokozatosan erdőgazdasági területté alakulhat. Emellett kiemelte, hogy új turisztikai fejlesztési zónák létrehozását tervezik Zár (Ždiar) és Tatranská Javorina környékén.
Ha a tervezet megvalósul, védelem nélkül maradhat több értékes mocsárvidék is, köztük a Belianske rétek, amely a Szepesség utolsó nagyobb kiterjedésű, érintetlen tőzeglápja. Több mint tízezer éve alakult ki, így a Kárpát-medence legősibb lápjai közé tartozik.
Emellett teljesen megszűnne a Jalovecká és Bobrovecká völgyek védettsége is, amelyek jelenleg szinte érintetlen ökoszisztémáknak adnak otthont, mivel közel 80 éve nem folyik itt intenzív erdőgazdálkodás.
A völgyek besorolása - ami egyébként jogszabályokkal ellentétes - a D1 zónába történne, ahol lehetőség nyílik parkolók létesítésére, különféle infrastruktúra-fejlesztésekre, valamint gazdasági tevékenységekre, így például fakitermelésre is.
A módosítás nem csupán környezetvédelmi szempontból problémás, hanem súlyos nemzetközi következményekkel is bírhat. Az Európai Unió Bírósága három évvel ezelőtt megállapította, hogy Szlovákia nem biztosítja megfelelően a szigorúan védett siketfajd élőhelyeit. A bíróság hangsúlyozta, hogy az állomány az elmúlt két évtizedben több mint 50%-kal csökkent, amelynek fő oka az erdőirtások folytatódása.
A szakértők szerint a mostani zónabeosztás tovább ront a helyzeten azáltal, hogy nem biztosítja a TANAP területén lévő élőhelyek beavatkozásmentes megőrzését, ami ellentétes a Szlovákia által vállalt uniós kötelezettségekkel, és a helyreállítási terv jóváhagyott módosításaival is.
Szlovákia időközben integrálta a fajok védelmét a helyreállítási tervébe, azonban ennek ellenére a fakitermelés továbbra is zajlik olyan helyszíneken, ahol a program beavatkozásmentességet ír elő. Ilyen területek például a Murány-fennsík és az Alacsony-Tátra.
Az Európai Bizottság múlt héten hivatalos felszólítást küldött Szlovákiának, melyben arra figyelmeztet, hogy a kormány még mindig nem teljesítette a bírósági ítélet által is megerősített kötelezettségeit.
Ha nem következik be jelentős változás, Szlovákia ismételten peres eljárás alá kerülhet, ami súlyos pénzbírságot eredményezhet, és akár a helyreállítási alap forrásainak elvesztésével is járhat. Michal Wiezik, az Európai Parlament képviselője szerint több tízmillió eurós összegről van szó.
A TANAP és más nemzeti parkok jövője tehát nem csupán a szlovák természetvédelem szempontjából lényeges, hanem az ország nemzetközi reputációja és gazdasági érdekei szempontjából is alapvető jelentőséggel bír.
A környezetvédelmi minisztérium eddig lényegében nem reagált a felszólításokra. Az egyetlen információ, ami rendelkezésre áll, hogy a kormány a mai kihelyezett ülésén várhatóan megvitatja a Nagy-Fátra Nemzeti Park 2025 és 2054 közötti időszakra szóló igazgatási tervét. E terv, a minisztérium álláspontja szerint, jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy orvosolják az Európai Unió Bírósága által 2022 júniusában a siketfajd védelmével kapcsolatban megfogalmazott kifogásokat.
