Kijev határozottan kifejezte pénzügyi igényeit: nyilvánosságra hozták, hogy pontosan mennyi támogatásra van szükségük.

A jövőbeli befektetők számára komoly kérdés, hogy ki vállalkozik az ukrán gazdaság támogatására, hiszen a visszatérülés szempontjából erősen kétséges, hogy a befektetett pénz valaha is megtérül.

Ennek ellenére Brüsszelnek feltett szándéka, hogy mielőbb unión belül tudhassa a megroggyant országot, nem törődve azokkal a véleményekkel, melyek szerint "öngyilkossággal" ér fel Ukrajna gyorsított csatlakozása, hiszen ez azt jelentené, hogy az állam minden problémáját is a nyakába venné Európa.

Az elképesztő összeget a Világbank elemzése dobta be a köztudatba, egészen pontosan megfogalmazva legalább 524 milliárd dollár kellene Ukrajnának a következő tíz évben ahhoz, hogy újjáépítsék az országot és megkezdhesse a felzárkózást Európához. A kutatásból nemrég a PwC helyi irodája is készített egy friss jelentést, amellyel azt a célt szolgálták volna, hogy felkeltsék a befektetők érdeklődését. Ebben már konkrétan meg is nevezik azokat a területeket, amelyekre a leginkább kell majd fordítani a támogatást.

Az ukrán mezőgazdaság a legelsők között emelkedik ki, mint a kontinens egyik legfontosabb élelmiszertermelő ágazata. A háború súlyosan érintette ezt a szektort, de a hatalmas földbirtokok még így is képesek voltak jelentős profitra szert tenni. Ráadásul, a mezőgazdasági termékek tonnaszámra öntötték el az európai piacokat, még ha a minőségük nem is mindig volt a legjobb. Amikor Brüsszel végre észrevette, hogy ebből problémák adódhatnak, a siránkozás nem maradt el.

A pénzeszközök egy részét az ásványi nyersanyagok kitermelésére lehetne irányítani, hiszen a ritka fémek és ércek kiemelkedő szerepet játszanak a globális piacon. Ennek megfelelően a hatékony és gazdaságos kitermelési módszerek kidolgozása alapvető fontosságú lehet a jövőbeli versenyképesség szempontjából.

A vállalkozó szellemű befektetők számára új lehetőségek nyílnak az energiaszektorban, ahol a talpra álláshoz legalább 68 milliárd dollárnyi támogatásra lesz szükség. Ez a szektor különösen súlyos károkat szenvedett el, mivel folyamatos orosz agresszió sújtotta. A háború előtt körülbelül 56 GW beépített áramtermelő kapacitással rendelkezett az ágazat, ám mára ennek kevesebb mint egyhatoda, körülbelül 9 GW maradt használható állapotban 2024 végére. Az utolsó három év során az erőművi kapacitás közel kétharmada elpusztult vagy megszállás alá került, a hőerőművek 80 százaléka pedig kiesett az orosz támadások következtében – ahogy azt a Faktum tényellenőrző portál is hangsúlyozta.