Tizenkettőre emelkedett a tatabányai tóban felfedezett idegenhonos teknősfajták száma.

Újabb, hazánkban nem őshonos teknősfaj bukkant fel a tatabányai Csónakázó-tó környékén, ami tovább növeli az aggodalmunkat az őshonos mocsári teknősök védelme érdekében. Ezúttal egy kínai származású hüllő, a háromélű teknős (Mauremys reevesii) került napvilágra – immár a tizenkettedik különböző faj a tó élővilágában.

A különleges állat április 24-én tűnt fel, és Petrovics Milán, aki rendelkezik a szükséges engedélyekkel mint állatmentő, rögtön cselekedett. A szakértő a nádas peremén fedezte fel a ritka példányt, és mivel a sűrű növényzet megakadályozta a háló használatát, egy hirtelen mozdulattal kézzel kapta el az állatot.

Petrovics figyelmeztetett: az ilyen betelepült fajok, noha közvetlen támadást nem intéznek az őshonos mocsári teknősökre, mégis jelentős konkurenciát jelentenek. Megosztoznak a táplálékforrásokon, elfoglalják a legelőnyösebb napozóhelyeket, és fokozatosan kiszorítják a helyi fajokat a saját élőhelyükből.

A veszély forrása nem csupán az élelemhiányban keresendő. Az idegen teknősök ugyanis vírusterjesztőként is funkcionálhatnak – míg számukra ezek a kórokozók ártalmatlanok, a helyi teknőspopuláció számára végzetes következményekkel járhatnak. Ráadásul fennáll a lehetőség, hogy különböző fajok kereszteződnek (hibridizáció), ami tovább gyengíti az őshonos állomány genetikai tisztaságát.

A kínai háromélű teknős a sekély, iszapos vizek otthona, ahol szívesen időzik. Habár nem ő a víz alatti versenyek leggyorsabb résztvevője, mégis ügyesen alkalmazkodik a változó környezeti feltételekhez. Táplálkozás terén nem válogat, hiszen szinte mindent elfogad, míg az amerikai ékszerteknősökkel ellentétben, amelyek gyakran agresszívek, ő inkább a visszahúzódó és békés viselkedéséről ismert.

A Csónakázó-tó mára igazi "nemzetközi teknősbirodalommá" vált, ahol az ázsiai és észak-amerikai fajok harmonikus együttélését figyelhetjük meg. A legújabb befogott példány érkezésével már összesen tizenkét különböző teknősfaj képviselteti magát itt, gazdagítva ezzel a tó biodiverzitását.

A helyzet sajnos nem bonyolult, de annál aggasztóbb: sokan, akik egzotikus teknősöket tartanak otthon, végül úgy döntenek, hogy megszabadulnak tőlük. Általában a legegyszerűbb megoldást választják - szabadon engedik őket a közeli vízfelületeken, mint tavakban vagy folyókban. Mivel ezek az állatok könnyedén beszerezhetők állatkereskedésekből, sajnos egyre gyakoribbá válik, hogy a természetben találkozhatunk velük.

A befogott példányokat a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őrei veszik át, és legtöbbször a Fővárosi Állatkertbe kerülnek, ahol biztonságban tarthatók, távol a vadon élő populációktól.