Több mint egy évtizede nem tapasztaltunk ennyire alacsony számú népszavazási kérelmet Magyarországon, és a benyújtottakat szinte kivétel nélkül elutasítják.

A 17 beadványból 13-at elutasítottak, három még függőben van, egy pedig már elbukott.

A tavalyi évben drámai csökkenés figyelhető meg a hazai népszavazási kezdeményezések számában: az előző évhez képest csupán negyedére csökkent ez a szám, derült ki lapunk átfogó elemzéséből. 2022-ben mindössze 17 népszavazási javaslat érkezett a Nemzeti Választási Iroda (NVI) és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) asztalára, ami a legkisebb szám a 2014 januárjában életbe lépett népszavazási törvény óta. Az egy tucatot alig meghaladó beadványból 13-at elutasítottak, köztük a vitatott eutanáziás javaslatot és azt a kezdeményezést is, amely az olimpiai pályázat helyi népszavazáshoz kötését célozta meg – utóbbi ügyben jelenleg jogi eljárás folyik. Két, az év végén benyújtott javaslat ügyében még nem született végső döntés.

Az NVB-n keresztül benyújtott két további beadvány közül az LMP népszavazási kísérlete a kiemelt építési beruházások hatályon kívül helyezéséről nem bizonyult sikeresnek. Ez a kezdeményezés különösen fontos lett volna, mivel akár a balatonvilágosi Club Aliga beépítésének megakadályozására is lehetőséget adott volna. Azonban az aláírásgyűjtés során a szükséges 200 ezer aláírás helyett csupán körülbelül 25 ezer aláírás gyűlt össze, így az ősz folyamán a próbálkozás elbukott. Eközben a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete által indított javaslat, miszerint december 24. is munkaszüneti nappá váljon, ugyan zöld lámpát kapott az NVB-től, de a döntést jogi úton támadták meg. Ennek következtében jelenleg bizonytalan, hogy végül megvalósul-e népszavazás a témában.

Újabb pert nyertek az aligai civilek, harmadszor is megsemmisítette a bíróság a nyáron felavatott NER-közeli kikötő engedélyét

1989 óta Magyarországon mindössze nyolc országos népszavazást tartottak. Az első, amely a négyigenes népszavazás néven vált ismertté, azonnal érvényessé vált, ezzel megakadályozva, hogy az állampolgárok közvetlenül válasszák meg a köztársasági elnököt, ami jelentősen befolyásolta a szocialista politikus, Pozsgay Imre karrierjét. A következő hét referendum közül három bizonyult érvényesnek: 1997-ben a NATO-csatlakozásról, 2003-ban az Európai Unióhoz való csatlakozásról, és 2008-ban a szociális népszavazás három kérdése - a kórházi napidíj, a vizitdíj, valamint az egyetemi tandíj eltörlése - kapott elegendő szavazatot a szükséges részvételi arány mellett. Sajnálatos módon, 1990-ben az MSZP újabb próbálkozása a közvetlen államfőválasztásra, 2016-ban a menekültek kötelező betelepítése ellen, valamint 2022-ben a kormány által a pedofiltörvény megerősítésére indított kezdeményezés érvénytelen maradt, mivel kevesen járultak az urnákhoz. Ezen kívül, 2004-ben, bár a résztvevők száma meghaladta az érvényességi küszöböt, minimális többséggel elbukott a kórházprivatizáció visszavonására, valamint a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló referendum is.

Az olimpiával kapcsolatos népszavazás lehetősége megszűnt, miután az Alkotmánybíróság érvénytelenítette a Kúria döntését.

Nem véletlen, hogy az országos népszavazások háromnegyede 2014 előtt zajlott, hiszen 11 éve, januárban lépett életbe a vonatkozó jogszabály módosítása, amely szigorúbbá tette a népszavazásokra vonatkozó követelményeket.

Jelenleg már a kérdés benyújtásához is húsz támogató aláírás szükséges, és ha a NVI elnöke és az NVB is zöld utat ad, akkor legalább 200 ezer választópolgár aláírása szükséges, hogy az Országgyűlés elrendelje az országos népszavazást,

amíg a köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére elrendelheti a T. Ház a referendumot. A népszavazás lehetséges témáit is szűkítette a NER-es kétharmad, az alaptörvény módosításáról, a központi költségvetésről és az azt érintő kérdésekről, a képviselő-választások szabályairól, a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, az Országgyűlés és képviselő-testület feloszlásáról, hadiállapot kinyilvánításáról, katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről, illetve közkegyelem gyakorlásáról nem lehet referendumot tartani. A voksolás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen voksolt, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

A jogszabályi változás az első évben alaposan visszavetette a népszavazás-kezdeményezési kedvet, 2014-ben mindössze 14 kérdés került a döntéshozók elé, jellemzően a boltok vasárnapi nyitva tartása ügyében. Egy évvel később viszont már 104 kérdésről kellett dönteni, a csúcsot pedig 2017. jelentette, amikor 132 kérdést nyújtottak be az NVI-hez, melynek azóta évente 50-60 körüli beadványról kellett dönteni. 2022-ben 58, 2023-ban 66 ügyben kezdeményeztek népszavazást, vagyis a tavalyi évre negyedére csökkent a referendumkísérletek száma az előző esztendőhöz képest.