Trump követeli, hogy az Intel vezérigazgatója mondjon le, miután kiderült, hogy szoros kapcsolatok fűzik a kínai kormányhoz.
Lip-Bu Tant márciusban nevezték ki, ám hamarosan napvilágra került, hogy több száz kínai vállalatban rendelkezik befektetésekkel. E hír hatására az Intel részvényárfolyama drámai esésnek indult.
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, csütörtökön sürgette Lip-Bu Tant, az Intel legújabb vezérigazgatóját, hogy azonnal mondjon le posztjáról. A malajziai származású üzletember állítólag "súlyos összeférhetetlenséget" mutatott kínai üzleti kapcsolatai révén. A Reuters jelentése szerint az Intel részvényei 4%-kal estek vissza a tőzsdei nyitás előtt. Tan tavaly év végén vette át a céget, miután Pat Gelsinger váratlanul távozott, aki négy éven keresztül vezette az Intel-t.
Trump megnyilvánulásának előzménye, hogy a Reuters szerdán beszámolt egy republikánus szenátor, Tom Cotton leveléről, amelyben a politikus kérdéseket intézett az Intel igazgatótanácsához Tan múltbeli kínai érdekeltségeivel, valamint egy korábbi cége, a Cadence Design egy büntetőügyben való érintettségével kapcsolatban. Ez utóbbi háttere, hogy július 28-án a vállalat vádalkut kötött az amerikai kormánnyal, ennek értelmében elismerte bűnösségét és 140 millió dollár bírságot fizetett ki, amiért 2015 és 2021 között - amikor Tan volt a vezérigazgató - jogellenesen exportált termékeket Kínába.
A Reuters áprilisi jelentésében említést nyert, hogy Tan közvetlenül, vagy az általa alapított intézményeken keresztül...
Több száz kínai technológiai és chipgyártó vállalatba invesztált, beleértve olyan cégeket is, amelyek szoros kapcsolatban állnak a kínai fegyveres erőkkel.
Tan 2012 és 2024 között minimum 200 millió dollárnyi befektetést valósított meg. Bár egyes források szerint azóta megszabadult kínai érdekeltségeitől, ennek teljes körű igazolása eddig még nem történt meg.
Sem az Intel, sem a cég vezérigazgatója nem adott még érdemi választ Trump követeléseire, bár korábban hangsúlyozták, hogy a vállalat elkötelezett az amerikai nemzetbiztonság iránt, valamint a védelmi iparban betöltött szerepük fontosságát is kiemelték.
A botrány különösen kedvezőtlen időszakban sújtja az Intelt: a vállalat éppen egy átfogó stratégiai átalakítást valósít meg, melynek keretében a munkaerőt 22%-kal kívánja csökkenteni, ami 75 ezer főt jelent. Legfrissebb információk szerint azonban a cég már a dolgozók 30%-ának elbocsátásával is számol. Emellett egyes gyárépítések leállítása is szerepel a terveik között. Az átalakítás célja az Intel újbóli talpra állítása, miután idén kikerült a világ tíz legnagyobb chipgyártója közül, és lemaradt a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges chipek piacáról, ahol az Nvidia dominál.
