Trump megnyithatta a kaput egy új gazdasági világháború előtt: az Európai Unió már a válaszlépések kidolgozásán fáradozik.

Következő Signature befektetői klubunkon a vámháborúk piaci hatásait és az újjáéledő globális versenyt járjuk körül. Merüljünk el együtt a témában, és fedezzük fel, milyen stratégiák segíthetnek navigálni ezen a komplex és dinamikus piacon!

Az Egyesült Államok 2025. március 4-én hivatalosan is kiterjedt vámokat vetett ki Kínából, Kanadából és Mexikóból érkező importtermékekre, ami jelentős eszkalációt jelent a Donald Trump visszatérése óta fokozódó kereskedelmi háborúkban. Az intézkedések részeként a kínai termékekre 20%-os, míg a kanadai és mexikói import túlnyomó többségére 25%-os vámot vezettek be, amire a legfontosabb kereskedelmi partnerek máris megtorló lépésekkel reagáltak, és egyre nagyobb aggodalmak merülnek fel a gazdasági következmények miatt.

A kereskedelmi háború első nyomai Trump január 20-i hivatalba lépése után kezdtek kibontakozni. Néhány héten belül a kormány bejelentette, hogy új vámokat kíván bevezetni, azzal az indokkal, hogy e lépések az amerikai gazdasági biztonság védelmét szolgálják, segítenek a fentanilválság kezelésében, valamint ellensúlyozzák a kedvezőtlen kereskedelmi viszonyokat. Február 4-én életbe lépett egy kezdeti 10%-os vám a Kínából érkező importtermékekre, de a Fehér Ház gyorsan jelezte, hogy ennél szigorúbb intézkedések várhatóak. Március elején a vám mértékét 20%-ra emelték, arra hivatkozva, hogy Peking nem tett eleget a fentanil importjának csökkentésére irányuló kötelezettségeinek.

Kanada és Mexikó sem maradt ki az intézkedésekből. Február elején Trump bejelentette, hogy a két ország gyakorlatilag összes exportcikkére 25%-os vámot vetnek ki, továbbá külön 10%-os vámot szabtak ki a kanadai energiaexportokra, beleértve a kőolajat, a földgázt és az áramot.

A döntés gyors ellenállást váltott ki, és mindkét ország vezetése azonnali tárgyalásokat kezdeményezett a gazdasági kár mérséklése érdekében.

Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke, és Claudia Sheinbaum, Mexikó elnöke, nemcsak a diplomáciai kapcsolatok erősítésére törekedtek, hanem konkrét lépéseket is tettek a kábítószer-kereskedelem elleni harc érdekében. A két vezető sikeresen elérte, hogy a vámokat egy hónapra felfüggesszék, ami új lehetőségeket nyitott a két ország közötti együttműködésben. Kanada elvállalta, hogy kinevez egy "fentanilbiztost", aki a kábítószer-kereskedelem elleni intézkedések koordinálásáért felelős. Ezzel párhuzamosan Mexikó is jelentős lépéseket tett, hiszen 10 000 nemzeti gárdistát vezényel a határra, hogy hatékonyabban fellépjen a csempészet ellen.

Ennek ellenére az Egyesült Államok kormányzata úgy döntött, hogy a meghozott intézkedések nem elegendőek, ezért március 4-én teljes körű vámbevezetést alkalmaztak.

A Portfolio forrásai szerint több uniós tisztviselő már a februári alku kezdetén figyelmeztettek arra, hogy az Európai Uniónak, amelyet Trump szintén kritizált, korlátozott lehetőségei vannak a tárgyalásra. Az Egyesült Államok elnöke azóta számos alkalommal tett kifejezetten ellenséges nyilatkozatokat, amelyekben az EU létezését az amerikai gazdaság rombolásával indokolta, és a szövetség kereskedelempolitikáját "az Egyesült Államok ellen elkövetett atrocitásnak" nevezte.

Miután Kanada és Mexikó eleget tettek az amerikai határvédelem által támasztott követelményeknek, az elnök mégis vámokat vezetett be. Ez egyértelműen jelzi, hogy Európának sem kell tartania attól, hogy mentes marad a kereskedelmi korlátozásoktól.

- mondta lapunknak egy uniós kereskedelmi tárgyalásokra rálátó forrás.

Az Európai Unió számára gyakorlatilag lehetetlen volt olyan egyezséget elérni, mint amilyet a két észak-amerikai ország, az Egyesült Államok és Kanada, kötött. Az USA egyértelműen a kiindulópontja az európai kábítószer-kereskedelemnek, míg az államszövetség a célállomásként szerepel az Europol tavalyi jelentése alapján.

Ezért Brüsszel nem volt képes semmilyen ajánlatot tenni a vámlépések megakadályozására, amikor a drogháborúba való bekapcsolódásról volt szó.

A Trump-adminisztráció éles kritikát fogalmazott meg az Európai Unió technológiai óriásokkal szembeni szigorú szabályozási gyakorlata miatt. A nagy platformszolgáltatókra vonatkozó szabályok és a Google, a Meta, valamint az Apple ellen kirótt súlyos bírságok váltották ki a bírálatokat. Noha az érintett felek már folytattak tárgyalásokat az utóbbi hetekben, Brüsszel nem mutatott hajlandóságot arra, hogy a Digital Services Act (DSA) vagy a Digital Market Act (DMA) rendelkezéseit enyhítse, ami megállapodáshoz vezethetett volna.

Közben az Egyesült Államok képviselői folyamatosan a szólásszabadság megszorításaként értékelték az uniós cégek adatszolgáltatási kötelezettségeit.

Eddig is elkerülhetetlennek látszódtak a vámok, a kanadai-mexikói fejlemények után már biztosak, amire már kész válaszlépéseink vannak

- nyilatkozta a Portfolio-nak egy uniós diplomata.

A válaszlépések a már vámokkal sújtott országok részéről szinte azonnal megérkeztek. Kína gyorsan reagált, és bejelentette az újabb ellenintézkedéseket, amelyek között szerepeltek új vámok az amerikai mezőgazdasági termékekre, valamint az amerikai cégek kínai piacokhoz való hozzáférésének korlátozása is.

Kanada, miután korábban a tárgyalásos megoldás irányába tett lépéseket, most úgy döntött, hogy 25%-os vámot vezet be 20,7 milliárd dollár értékű amerikai importtermékekre. Emellett figyelmeztetett, hogy ha Washington nem mutat hajlandóságot a vámok újratárgyalására, akkor további intézkedésekre is sor kerülhet.

Mexikó eddig nem hozott létre megtorló intézkedéseket, azonban a kormány jelezte, hogy fontolóra veszi a lehetséges válaszlépéseket.

A gazdasági következmények máris érezhetők. Az autóipar, amely szorosan függ az USA, Kanada és Mexikó közötti ellátási láncoktól, komoly költségnövekedésre számíthat,

míg az amerikai fogyasztók dráguló elektronikai cikkekkel és élelmiszerekkel szembesülhetnek.

Az amerikai energiaipar nehéz helyzetbe került, hiszen a kanadai olajexport költségei megugrottak. A nemzetközi piacok is feszültebbé váltak, a tőzsdék pedig jelentős visszaesést mutattak a vámok bevezetéséről szóló hírek hatására.

Jelenleg Európa jövője még mindig bizonytalan. Trump korábbi nyilatkozatai alapján elképzelhető, hogy 25%-os vámot vezetne be az Európai Unióból érkező importtermékekre. Az exelnök érvelése szerint az EU már hosszú ideje előnyben részesíti a helyi vállalatokat, ezzel hátrányos helyzetbe hozva az amerikai cégeket.

Valamint arra is utalt az amerikai államfő, hogy viszontvámokat vet ki: reciprokális alapon, amekkora terhekkel az amerikai importot sújtják Európában, ugyanakkora terhet vet ki az érintett termékekre.

Ráadásul az elnök egyes adónemeket is a vámok kategóriájába sorolt, ami azt jelenti, hogy az amerikai termékekre kivetett európai áfát is figyelembe kell venni az Egyesült Államokba behozott áruk esetében.

Bár az Európai Unió hangsúlyozta, hogy a konfliktus rendezésére a párbeszéd és a diplomácia útján kíván lépéseket tenni, Brüsszel már számos intézkedési csomagot dolgozott ki, amelyekkel az Egyesült Államokat érheti különböző válaszlépések sorozata. Ezek a válaszcsapások különböző formákban és mértékben valósulhatnak meg, tükrözve a helyzet összetettségét és a választható stratégiák sokszínűségét.

Arról már több uniós tisztviselő is beszélt, hogy leginkább az anti-koerciós eszközt (Anti-Coercion Instrumet, ACI) vethetik be. Ez számos gazdasági eszközt biztosít Brüsszel kezében. A legfontosabb lépések között szerepelhet az amerikai exporttermékekre kivetett vámok és egyéb korlátozások alkalmazása, a befektetési szabályok szigorítása amerikai cégekkel szemben, valamint szektorális szankciók vagy exporttilalmak bevezetése.

Brüsszel határozott reakciója mögött az a felismerés áll, hogy az európai autóipar komoly kihívásokkal néz szembe. Trump nem csupán a jelenlegi 10%-os uniós vámtarifát találja igazságtalannak, hanem - amint azt már korábban is hangsúlyoztuk - az áfa-rendszert is kereskedelmi gátként értékeli.

Az egyik legnagyobb áldozat a hamarosan Debrecenben magyarországi gyárát megnyitó német BMW lehet, amelynek dél-karolinai üzeméből évente több mint 220 ezer autót exportálnak. Egy esetleges vámemelés nemcsak az európai autógyártókat, hanem az amerikai munkaerőpiacot is érzékenyen érintené, különösen, mivel a BMW gyára egy Trump-párti államban, Dél-Karolinában található.

Az elemzők előrejelzései alapján a vámháború mindkét érintett fél számára jelentős gazdasági nehézségeket eredményezne.

A német gazdaságkutató, a Kiel Intézet előrejelzése szerint ezek a vámok az EU exportját az Egyesült Államokba 15-17%-kal csökkenthetik, ami az EU gazdaságának 0,4%-os zsugorodását eredményezheti. Az amerikai gazdaságra gyakorolt hatás valamivel kisebb lenne, körülbelül 0,17%-os GDP-csökkenéssel. Ezen túlmenően az EU által bevezetett megtorló vámok tovább súlyosbíthatják a helyzetet, akár 1,5 százalékponttal növelve az amerikai inflációt.

Németország, mint az EU legnagyobb gazdasága, különösen érintett. A Bundesbank előrejelzése szerint az amerikai vámok bevezetése esetén a német GDP akár 1,3-1,4%-kal is csökkenhet 2027-re. Ezenkívül a munkanélküliség növekedésére is számítani lehet, először meghaladva a 3 millió főt 14 év után, a munkanélküliségi ráta pedig 6,3%-ra emelkedhet 2025-ben.

Mivel a közép-európai országok - például Csehország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Románia - Németország legfontosabb kereskedelmi partnerei és a német cégek ellátási láncainak legfontosabb szereplői a térségben, szintén érzékenyek a kereskedelmi háborúra.

Az S&P Global Ratings szerint ezeknek az országoknak a gazdasági növekedése átlagosan 0,5-0,9 százalékkal csökkenhet a tervezett amerikai vámok miatt.

Bár Gulyás Gergely, a magyar kormány képviseletében, nem osztotta meg a kabinet becsléseit, a Miniszterelnökséget irányító miniszter a legutóbbi kormányinfón jelezte, hogy igyekeznek mérsékelni a tervezett kereskedelmi szigorítások Magyarországra gyakorolt hatását. A politikai vezető azonban nem részletezte, hogy milyen konkrét intézkedéseket terveznek, és kérdéses, hogy a kormány milyen eredményeket tud elérni, hiszen az Európai Unió egységes vám- és kereskedelmi területet alkot, így a tagállamok nem élvezhetnek különleges kedvezményeket.

Hogy pontosan mi várható a jövőben az EU-USA kereskedelmi konfliktusban, arra a legkésőbb március 12-én, jövő hét szerdán választ kaphat a világ: ígéretei szerint Donald Trump újra bevezeti a vámokat az acélra és az alumíniumra, és áprilistól további széleskörű intézkedéseket hozhat.