A Kurszk közelében zajló események újra felkeltették a figyelmet, ahogy az ukrán erők ismét meglepetést okozhatnak. Közben Moszkva is figyelemmel kíséri a történéseket, hiszen a helyzet továbbra is feszült és kiszámíthatatlan. Az ukránok stratégiája újra

Az utóbbi hónapokban a korábban főként védekező szerepben lévő ukrán haderő ismét támadó pozícióba került az Oroszországhoz tartozó kurszki térségben. Bár a mostani akció inkább taktikai sikert hozott, mintsem stratégiai fordulatot, a lépés váratlanul érte az orosz hadvezetést, ahogy az augusztusi ukrán előrenyomulás is meglepetést okozott számukra.

Kijev és Moszkva is figyelemmel kíséri a január 20-i eseményeket, amikor Donald Trump amerikai elnök hivatalosan is átvette a hatalmat.

Bár már most nyilvánvalónak tűnik, hogy a régi-új elnök nem fog tudni eleget tenni azon ígéretének, miszerint hivatalba lépését követően 24 órán belül véget vet az orosz-ukrán konfliktusnak, mindkét érintett fél úgy tekint a beiktatási ceremóniára, mint egy új korszak kezdetére.

Nem alaptalan a feszültség, hiszen Trump elnöksége kétségtelenül sok bizonytalanságot szült. A kérdés, hogy az újra megválasztott elnök mennyire képes és hajlandó betartani korábbi ígéreteit és fenyegetéseit. Trump ugyanis híres arról, hogy bármikor képes volt megváltoztatni a véleményét, mondván mindent és annak ellenkezőjét is.

Az új elnök és támogatói által tett eddigi kijelentések alapján úgy tűnik, hogy a Fehér Házban mindkét fél zsarolására készül. Zelenszkijnek azt üzeni, hogy ha nem hajlandó tárgyalásokra ülni, újabb fegyvereket nem fog kapni. Ezzel párhuzamosan Putyint is nyomás alá helyezi azzal, hogy ha nem mutat hajlandóságot a megállapodásra Kijevvel, akkor Ukrajna még fejlettebb katonai eszközökhöz juthat az Egyesült Államoktól, mint korábban.

Elemzők szerint az ukrajnai válság olyan bonyolult, hogy azt aligha lehet egy-egy zsarolási akcióval lezárni. Ezt látszik igazolni az is, hogy

Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere nemrégiben visszautasította azt a javaslatot, amely állítólag Donald Trumptól származik. A javaslat szerint Ukrajna NATO-csatlakozását húsz évre elhalasztanák, míg a tűzszünet betartását az orosz és ukrán felek között európai békefenntartók felügyelnék.

"Moszkva számára elfogadhatatlan az ellenségeskedések befagyasztása és az, hogy az USA Európára tolja át az Oroszországgal való szembenállás feladatát" - mondta Lavrov, aki szerint a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy valamennyi kitűzött célját elérje Ukrajnában.

A várható trumpi békefolyamatok és az azokkal kapcsolatos bizonytalanság arra ösztönzi a harcoló feleket, hogy minél több eredményt érjenek el az amerikai elnök hivatalba lépéséig, valamint az ezt követő hetekben. A január 20-i időpont fontosságát hangsúlyozza, hogy Putyin a tavaly novemberi amerikai elnökválasztás után kijelentette: az orosz hadsereg még Trump beiktatása előtt visszafoglalja az ukránok által megszállt területeket Kurszk környékén.

Jelenleg Ukrajna célja, hogy világossá tegye, a Kreml nem rendelkezik elegendő erőforrással ahhoz, hogy megvalósítsa törekvéseit. Ugyanakkor Zelenszkijék számára kiemelten fontos, hogy bizonyítsák, az ukrán hadsereg a közelmúltban elszenvedett vereségek ellenére is megállja a helyét, és nem szabad alábecsülni. Emellett az eredményekkel szeretnék alátámasztani, hogy az Ukrajnának nyújtott nyugati pénzügyi és katonai támogatások nem csupán üres ígéretek, hanem valódi segítséget nyújtanak a harcban.

A Kurszki hadszíntéren az ukrán erők most Szudzsa környékén indítottak támadást, ahol ez az egyetlen jelentősebb település, amely a kezükre került. A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) forrásai alapján úgy tűnik, hogy három különböző frontszakaszon is sikerült előrehaladniuk.

Az ukrán hadműveletek eddigi eredményei inkább taktikainak tekinthetők, semmint hosszú távú stratégiai vívmányoknak. Helyi források alapján megállapítható, hogy míg augusztusban az ukrán erők több mint ezer négyzetkilométeres területet szabadítottak fel, mostanra ez a szám csupán 20-25 négyzetkilométerre korlátozódott.

Miközben az orosz katonai bloggerek a helyzet "bonyolultságáról" beszélnek, orosz források arról számolnak be, hogy Kurszk környékén több kisebb települést sikerült visszafoglalniuk az orosz erőknek. A helyzet komolyságát tovább árnyalja, hogy miután az ukránok újabb támadást indítottak, Putyin Junusz-Bek Jevkurov védelmi miniszterhelyettest nevezte ki a helyi védelem átszervezésére. Az ingus származású Jevkurov nem új a bizalmi feladatok terén, hiszen tavaly nyáron ő volt az, aki közvetítőként tárgyalt Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport lázadó vezetője mellett.

Az ISW nem zárja ki, hogy a napokban indított Kurszk környéki ukrán támadás egy nagyobb offenzíva első eleme lehet. "A Kurszk környéki ukrán aktivitás egy átfogó ukrán offenzíva előfutára lehet. Ugyanakkor az ISW nem tudja megjósolni, hogy erre a támadásra Kurszk környékén vagy egy másik frontszakaszon kerülhet-e sor" - áll az ISW elemzésében.

Miközben a Kurszk környéki orosz sikerekről szóló hírek megerősítése még várat magára, az ISW, az amerikai elemző intézet, arról tájékoztatott, hogy az orosz erők jelentős előrelépést tettek a kelet-ukrajnai Pokrovszk stratégiai jelentőségű területének megközelítésében. A hírek hitelességét azonban még nem igazolták a részben geolokációs technológiával dokumentált képek és videók.

A háború kitörése előtt hatvanezer lakos otthonául szolgáló település egy része súlyosan megsérült a folyamatos orosz légitámadások következtében. Jelenleg a város lakossága már alig haladja meg a tízezret.

Az orosz hadsereg, melynek prioritásai között a kelet-ukrajnai front kiemelt szerepet játszik, sikeresen megszerezte a stratégiai jelentőségű Kurahovét, amely logisztikai központként is fontos szerepet tölt be. Az ukrán források is megerősítették az orosz előrenyomulásról érkező híreket, azonban Kijevben hangsúlyozzák, hogy az ellenség még nem tudta teljesen elfoglalni a várost; a nyugati kerületek még ukrán irányítás alatt állnak, és a támadók jelentős veszteségeket szenvednek el a harcok során.