Egy különleges lehetőséggel bővül a makói szállodák kínálata: hamarosan román nyelvtanfolyamot indítanak, amely lehetővé teszi a helyi vendéglátósok számára, hogy még jobban megismerjék a román nyelvet és kultúrát. Ezzel a kezdeményezéssel nemcsak a kommu

Lázár János korábbi elképzelései kezdenek valóra válni, hiszen Makó végre felkerülhet Magyarország turisztikai térképére. Azzal, hogy Románia csatlakozott a schengeni övezethez és megszűntek a határellenőrzések a magyar-román határon, új lehetőségek nyílhatnak meg a Maros-parti kisváros számára. Ez a változás új fejezetet nyithat Makó életében, és vonzóbbá teheti azt a látogatók számára.

"Makó a következő évtized végére az ország egyik kiemelkedő turisztikai ékköve lehet" - vetítette előre négy évvel ezelőtt a térség országgyűlési képviselője, Lázár János. A miniszter kijelentése akkoriban politikai túlzásnak tűnt, mivel Makó - a folyamatosan hátrányos helyzetbe kerülő Dél-Alföld szívében - nem éppen a legvirágzóbb régiók sorában állt.

"A tavalyi évben a makói turizmus valóban kiemelkedő lehetőségekkel gazdagodott, mintha csak egy royal flush-t játszanánk – nyilatkozta az Indexnek Nagy Gábor. A Makó és Térsége Turisztikai Egyesület elnökeként hangsúlyozta, hogy a Hagymatikum fürdő bővítése tavasszal befejeződött, továbbá decemberben a román-magyar határon megszüntették az ellenőrzéseket. Ezen intézkedéseknek köszönhetően a város turisztikai forgalma nemcsak elérte, hanem túlszárnyalta a 2019-es év szintjét, amely a szakmában referenciaértéknek számít."

Már a január első hetei - köszönhetően az ortodox karácsonynak és az újévnek is - igazolták, hogy Románia schengeni csatlakozásának óriási pozitív hatása van. A határ túloldaláról érkezők száma jelentősen megnőtt.

Azt tapasztaljuk, hogy Romániában presztízs lett átjárni magyarba' wellnessezni. A '90-es évek bécsi bevásárlóturizmusához tudom hasonlítani, amikor sikk volt a Mariahilfer Strassén shopingolni

- magyarázta Nagy Gábor, kiemelve, hogy a Makóra érkező vendégek körülbelül kétharmada külföldi, főként román és szerb fürdőturisták alkotják a látogatók jelentős részét.

A Makó és Térsége Turisztikai Egyesület elnökének tapasztalatai szerint a román vendégek a határ menti partiumi részekről, leginkább Temesvárról és Aradról érkeznek, míg Erdélyből az ott élő magyarok látogatnak a Maros-parti városba. Szerbiából sokan érkeznek Belgrádból és a Vajdaságból.

"Célunk, hogy olyan különleges élményekkel csábítsuk Makóra a belföldi és külföldi látogatókat, amelyek révén minél több vendégéjszakát tölthessenek el városunkban" - emelte ki az elnök. Hozzátette: érdemes lenne reklámozni az utolsó disznóvágást is, hiszen míg ez a helyiek számára mindennapi esemény, a legtöbb turista számára igazi vonzerőt jelenthet, mint autentikus idegenforgalmi program.

Makón csaknem egy tucatnyi Makovecz Imre által tervezett épület található: például a Hagymatikum, a József Attila Gimnázium és Erdei Ferenc Sportcsarnok, valamint a Makói buszpályaudvar. Az ide látogatók szerint lenyűgöző a Maros-part, ahol egy lombkoronasétány és kalandpark is található.

"A városunkba érkező turisták körülbelül 80%-a valamilyen formában beszél angolul" – osztotta meg tapasztalatait a turisztikai egyesület elnöke. Az apartman- és szálláshelytulajdonosok egyre inkább igénylik, hogy ők és munkatársaik részt vehessenek román nyelvtanfolyamokon, hogy jobban tudjanak kommunikálni a látogatókkal.

Úgy döntöttünk, hogy még az idén beindítjuk a román nyelvi kurzusainkat, hogy ezáltal is erősítsük pozícióinkat az ide látogató - magyarul nem beszélő - látogatóink körében

- tette hozzá Nagy Gábor. Tapasztalatai szerint bár Csongrád-Csanád vármegyében a kínaiak egyre nagyobb szerepet játszanak a gazdasági életben, ennek ellenére a turisztikában ez a trend még egyáltalán nem érzékelhető.