A 14. héten az európai és magyar autóipar számára komoly kihívásokkal teli időszak kezdődött, amelyet a vámpolitikai nyomás alakított. Az iparág szereplői szembesültek a globális kereskedelmi feszültségekből adódó következményekkel, amelyek hatással volta

Izgalmas eseményekkel teli hetek zajlottak az autóipar világában. A vámháború, a kartellbotrányok, a hazai innovációk és a díjesők egyaránt felforgatták a szektort. Az Egyesült Államok vámintézkedései globális szintű átrendeződéseket idéztek elő, míg az Európai Unió tizenöt gyártót bírságolt meg a fenntarthatósági kartellezés miatt. Hazánk büszkesége, a Credobus, e-buszai tesztelésébe kezdett, és végre kiderült, ki érdemelte ki az Év Autója díjat. Összegyűjtöttük a legfontosabb eseményeket a járműiparban, és a kiemelt témákra kattintva részletesebben is tájékozódhat.

Április 3-án életbe léptek a Trump-adminisztráció által bevezetett vámok, amelyek minden külföldön előállított járművet sújtanak, és májustól az autóalkatrészekre is kiterjednek. Az Egyesült Államok világosan kommunikálta célját: az autógyártás hazai földre való visszahonosítása. Ezek a vámok nemcsak az európai gyártókat érintik, hanem a globális autóipar szinte minden szereplőjét is. A Deloitte elemzése szerint a német autóexport akár 29 százalékkal is csökkenhet, és a magyarországi Audi, Mercedes, Suzuki és Stellantis gyárak is érzékelni fogják a hatásokat, bár kisebb mértékben. A Stellantis máris több üzemének leállítását és 900 munkavállaló elbocsátását jelentette be. A Ferrari az árak emelésével reagált a helyzetre, míg a Hyundai, hosszú távú stratégiai megközelítéssel, nem hárítja át a vámköltségeket a fogyasztókra, hanem inkább növeli amerikai gyártási kapacitását.

A vámok hatása azonban túlmutat az autókon: acélra, alumíniumra és számítástechnikai eszközökre is kiterjed, így az árak a teljes ellátási láncban emelkednek. Ez a gyártók és a beszállítók számára is kihívás, hiszen a megemelkedett költségek csak részben háríthatók tovább.

Az Egyesült Államokban a fogyasztók már most is egyre magasabb árakkal találkoznak. Egyes autómodellek ára akár 3600 dollárral is emelkedhet, ami miatt sokan inkább elhalasztják a vásárlást. Ez a csökkenő kereslet végső soron a gyártási kapacitások leépítéséhez, beruházások elhalasztásához, sőt, akár munkahelyek megszűnéséhez is vezethet – ahogy azt számos michigani szervezet is jelezte. Az olasz autóipar is próbál alkalmazkodni az amerikai vámokhoz, miközben az olasz kormány felvetette a zöld megállapodás szabályozásának felfüggesztését, hogy mérsékelje a terheket. A vámok következtében az olasz gyártók iránti kereslet is visszaesett.

A bizonytalanság csak tovább nő, mivel az európai válaszlépések is a levegőben lógnak. Amennyiben az EU emeli az amerikai autókra kivetett vámokat, az újabb áremelkedésekhez és kereskedelmi feszültségekhez vezethet. Ez a helyzet a teljes iparágra kihatással van: a globális gyártók kénytelenek átgondolni termelési láncaikat, és külön kapacitásokat kell létrehozniuk az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió piacainak kiszolgálására.

A jelenlegi vámintézkedések nem csupán kereskedelmi nézeteltérések, hanem a rendszerszintű átalakulás jelei is. Az autóipar átalakulása már elkezdődött, és senki sem úszhatja meg a hatásait.

Idén is lenyűgöző mezőny gyűlt össze az Év Autója díjakért: összesen 26 márka 63 különböző modellel indult a versenyben. A részt vevő autók közül 42 a Magyar Év Autója címért, míg 19 az Év Zöldautója elismerésért küzdött. A fődíjat a győri Audi Hungaria által készített, a Porsche Hungariával közösen bemutatott Cupra Terramar vihette haza, ezzel a győri üzem már harmadszor ünnepelhette a győzelmét.

A zsűri hét kategóriában osztott díjakat. A Dacia Duster lett a legjobb kedvező árú autó, a Škoda Superb Combi a családi, az Audi A5 Limousine a flotta kategória győztese. A Hyundai Tucson és a Mazda CX-80 vitték a szabadidő-autós mezőnyt, a prémium kategóriát a Volkswagen Touareg R, míg a kishaszonjárművek között a Volkswagen Transporter nyerte. Különlegesség, hogy pontegyenlőség miatt két sportautó is díjat kapott: a BMW M5 és a Volkswagen Golf GTI. Az "Év Meglepetése" díjat az Alfa Romeo Junior kapta.

Az Év Zöldautója versenyen a Skoda Kodiaq plug-in hibrid, az Audi A6 e-tron elektromos autója, valamint a Kia EV3 (a 15 millió forint alatti kategóriában) bizonyult a legkiemelkedőbbnek. A közönségszavazás során több mint ötezer autórajongó szavazott, és a Suzuki Vitara végzett az élen, megelőzve a Suzuki Swiftet és a Ford Explorert. Érdekesség, hogy a Suzuki már negyedik alkalommal nyerte el a Közönségdíjat.

Az Európai Bizottság a 2002 és 2017 közötti időszakban végzett kartellellenes vizsgálat után összesen 458 millió eurós bírságot szabott ki a gyártókra, amiért megállapodtak abban, hogy nem kommunikálják autóik újrahasznosíthatóságát, valamint nem fizetnek a járműbontóknak a felhasznált alkatrészekért. A legnagyobb bírságot a Volkswagen kapta, majd a Stellantis és a Renault-Nissan Csoport következett. A Mercedes-Benz kivétel volt, mivel ő önként jelentette a kartellt, így mentesült a büntetéstől.

Április elején a dél-budai agglomerációban két új magyar elektromos busz debütált a közforgalomban. A Volánbusz flottájában jelenleg tesztelés alatt áll a Credobus Electronell 12 szóló modell, valamint az Electronell 18 csuklós változat, amely az első hazai gyártású csuklós elektromos buszként vonzza a figyelmet. Ezek a modern járművek Érd és Budapest között közlekednek, de alkalmanként Budaörs, Pusztazámor és Százhalombatta térségében is megjelennek, hozzájárulva ezzel a fenntartható közlekedés fejlődéséhez.

A buszokat a Kravtex-Kühne Csoport fejlesztette, amely jelenleg Magyarország legnagyobb gyártókapacitással rendelkező buszgyártója. A szóló változat 2024 nyarán Győrben mutatkozott be, a csuklós típust pedig decemberben leplezték le - most először próbálhatják ki őket a Volánbusz utasai. A tesztüzem célja a gyakorlati tapasztalatok gyűjtése és a járművek közszolgálati alkalmasságának felmérése.

Európa különböző országaiban, beleértve Franciaországot és az Egyesült Királyságot, új trendként jelentek meg a zöld szegélyű sebességkorlátozó táblák. Ezek a táblák, szemben a hagyományos piros karikás változattal, nem kötelező érvényűek. Az új rendszer célja, hogy olyan városi területeken, ahol nagy számban fordulnak elő gyalogosok és kerékpárosok, hozzájáruljon a közlekedés biztonságának fokozásához - mindezt jogi kötelezettségek nélkül, de mégis hatékony módon.

A járművezetők maguk dönthetnek, betartják-e az ajánlott sebességet, de a tapasztalatok szerint sokan önként lassítanak. A modern autókban egyre több vezetéstámogató rendszer ismeri fel ezeket a táblákat, és automatikusan képes igazodni a javasolt sebességhez, így a "puha szabályozás" a technológián keresztül is érvényesül.