Hargita megye címerjavaslatát heves kritikával illeti a román egyesület, mivel úgy vélik, hogy a tervezet nem tükrözi a román kultúra és identitás szimbólumait.
A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Polgári Fóruma pénteken közzétett nyilatkozatában kifejezte, hogy nem elégedettek a helyi közösségek identitását tükröző szimbólumok hiányával, és ezért határozottan ellenzik Hargita megye új címere elfogadását. Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke megkeresésünkre hangsúlyozta, hogy a címerről jelenleg közmeghallgatás folyik, amelyet követően a közgyűlés szavazni fog a javaslatról.
A román egyesület a szerkesztőségünk által fogadott közleményében határozottan kifejezte ellenállását Hargita Megye Tanácsának újabb törekvésével kapcsolatban, amely a megye címerének gyors és kapkodó elfogadására irányul. Kiemelik, hogy ez csupán egy újabb lépés az elmúlt másfél évtizedben elutasított javaslatok sorában. Az egyesület véleménye szerint a címerjavaslat túlságosan zsúfolt, és ami még aggasztóbb, hogy nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek a megyében élő román közösséget képviselnék. Ez pedig kérdéseket vet fel a kezdeményezés mögötti valódi szándékokkal kapcsolatban.
A hírek szerint a címerjavaslat diszkrét módon hátrányos helyzetbe hozza a román közösséget, és továbbra is feszültséget szít a "szimbólum-háború" keretein belül. A három megyében folyamatosan arra törekednek, hogy a románokat kiszorítsák a kulturális és történelmi identitás formálásának folyamatából. Továbbá hangsúlyozzák, hogy az RMDSZ kormányzati részvétele nem szolgálhat nyomásgyakorló eszközként ebben a vitás ügyben.
Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a megkeresésünkre adott válaszában kiemelte, hogy a címerjavaslat jelenleg közvitán van, ami azt jelenti, hogy várják a lakosság észrevételeit és javaslatait. A tervezet sorsa a közmeghallgatás lezárulta után a Hargita megyei közgyűlés szavazására vár. A tanácselnök hangsúlyozta, hogy a címertervet az Országos Heraldikai Bizottság ajánlásai alapján alakították át, és ez a módosított verzió került most kifüggesztésre véleményezés céljából. Évtizedek óta tart a Hargita megye címerének elfogadása, és a legújabb, többszörösen átdolgozott, valamint történelmi kutatásokkal alátámasztott változatot január 8-án mutatták be a Hargita Megye Tanácsának előcsarnokában. A megyei tanács elnöke várhatóan február végén, vagy március elején terjeszti a tervezetet a testület elé, amint azt a Hargita Megye Tanácsának hivatalos honlapján is olvashatjuk.
Hargita Megye Tanácsa már hosszú ideje egy saját logót alkalmaz minden hivatalos dokumentumon és kommunikációs csatornán, mivel a megye címerének hiánya miatt nem áll rendelkezésre hivatalos embléma. Korábban ugyanakkor megjelentek a tanács iratain, plakátjain és kiadványaiban olyan grafikai elemek, amelyek a címert idézték, azonban ezek jogi értelemben nem minősültek érvényes címernek, így a használatukra nem volt lehetőség.
Dr. Szekeres Attila István, a sepsiszentgyörgyi heraldika szakértője és az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke arra emlékeztet, hogy 2010 után Székelyföldön egyetlen címert sem hagytak jóvá. Az RMDSZ kormányra lépésével, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszteri kinevezésével 2020 végén újra napirendre került a székelyföldi címerek ügye. Ennek eredményeként több címert elfogadtak, azonban Hargita megye iratcsomója nem jutott el a döntéshozatali folyamat ezen szakaszába.
Bíró Barna Botond megyeelnök szavait idézve: "Bízom benne, hogy ebben a mandátumban sikerül elfogadtatnunk azt a javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy Hargita megyének végre hivatalos címere legyen. Ez a címere a 1968-as megyésítés során három történelmi székely szék egyesítéséből született, és rendkívül fontos identitáserősítő szerepe van, hiszen mindannyian azonosulni tudunk vele. Nemcsak a mindennapi megélhetés szempontjából fontosak azok a kérdések, amelyekkel a kenyérkeresetünket biztosítjuk, és amelyek fejlesztéseket hozhatnak, hanem az olyan szimbolikus ügyek is, amelyek mélyebb értelmet hordoznak számunkra."
Ahogy már említettük, az egyesület számos zászlópert indított Székelyföld területén, amelyek során a Brassói Táblabíróság megsemmisítette a Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye zászlajának hivatalosítását célzó kormányhatározatokat.
