Zelenszkij bejelentette, hogy harmincnapos tűzszünetet javasol, azonban Moszkva azonnal elutasította ezt az ajánlatot. | Vajdaság MA

Május 12-től teljes körű, feltétel nélküli tűzszünet lép életbe Ukrajnában - erről szombaton Kijevben állapodott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkből álló tettrekészek koalíciójával. Az Egyesült Államok részéről Donald Trump elnök is támogatásáról biztosította a kezdeményezést, miközben Moszkvát világos figyelmeztetésben részesítették: ha nem csatlakozik a békefolyamathoz, szankciókra és megnövelt fegyverszállításokra számíthat.

Ahogy korábban említettük, a brit, francia, német és lengyel kormányfők telefonon egyeztettek Donald Trumppal, hogy hivatalosan is kifejezzék támogatásukat az Egyesült Államok tűzszüneti javaslata iránt. A kijevi megbeszélésre egy nappal azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a május 9-i katonai parádén több tucat külföldi vendéget - köztük Hszi Csin-ping kínai elnököt - látott vendégül Moszkvában.

A 30 napos tűzszünet hétfőtől, május 12-től lép életbe, erre vonatkozóan az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy nincsenek előfeltételei, a harcoknak minden fronton - a levegőben, vízen és szárazföldön - véget kell vetni.

A céljuk csupán annyi, hogy elősegítsék a humanitárius segítségnyújtást, mérsékeljék a civil áldozatok számát, és megakadályozzák a helyzet további fokozódását - számolt be róla az EuroNews.

Kijev szívében, Zelenszkij oldalán Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Tusk, Lengyelország vezetője is jelen volt. A magas rangú politikai szintér képviselői együtt álltak ki, hogy felkérjék Donald Trumpot, aki már korábban is meghatározó szerepet játszott a megállapodás előkészítésében, hogy sürgesse a tűzszüneti javaslatot.

A csúcstalálkozón nem csupán a fegyverszünetről hoztak határozatot, hanem egy koherens nyugati üzenetet is megfogalmaztak Moszkva irányába.

Emmanuel Macron közölte: ha Oroszország nem tartja be a tűzszünetet, akkor az Egyesült Államokkal az Európai Unióval együttműködve összehangolt, súlyos gazdasági szankciókat léptetnek életbe, és felgyorsítják az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov pénteken azt nyilatkozta, hogy Moszkva "elvben hajlandó" egy 30 napos tűzszünet bevezetésére, de ezt bizonyos feltételek teljesítése mellett hajlandó csak támogatni. A pontos körülmények, amelyekhez ezek a feltételek kötődnek, egyelőre nem tisztázottak.

A Kijevbe látogató vezetők a Függetlenség téren lerótták tiszteletüket az elesett ukrán katonák előtt, majd tárgyalóasztalhoz ültek Andrij Sibiha külügyminiszter és Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője jelenlétében.

Az esemény jelentős szimbolikus értékkel bír, mivel a nyugati vezetők együttes fellépése világosan kifejezi az orosz agresszióval szembeni összefogásukat.

Macron, Starmer és Merz együttesen, vonattal érkeztek Kijevbe, ezzel is kifejezve szolidaritásukat, míg Tusk külön utat választott, hogy csatlakozzon a delegációhoz. A nemzetközi közösség reakciói egyértelműen azt hangsúlyozzák, hogy a béke megteremtéséhez elengedhetetlen a közös fellépés, a nemzetközi jog és a szuverenitás tiszteletben tartásával.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője május 10-én bejelentette, hogy Oroszország elutasítja a feltétel nélküli, 30 napos tűzszünet lehetőségét Ukrajna és Oroszország között. Annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség egyre fokozódó nyomást gyakorol Moszkvára a fegyvernyugvás érdekében, Peszkov az ABC News-nak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hajlandó elfogadni a tűzszünetet, amíg a Nyugat folytatja fegyverszállítmányait Ukrajna részére. Moszkva álláspontja szerint a tűzszünet kizárólag Ukrajna javára válna, miközben a nyugati országok továbbra is támogatják Kijevet katonai eszközökkel.

Mint ahogy korábban említettük, május 10-én Kijevben összegyűlt a nemzetközi politikai elit egy fontos találkozóra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Tusk lengyel kormányfő együttesen fejezték ki aggodalmukat a régió helyzetével kapcsolatban. A vezetők közös nyilatkozatukban sürgető felhívást intéztek Oroszországhoz, hogy fogadja el a teljes körű, feltétel nélküli tűzszünetet, és egyben támogatták Donald Trump amerikai elnök békefelhívását is, hangsúlyozva a nemzetközi együttműködés fontosságát a konfliktus rendezésében.

Trump május 8-án bejelentette a harminc napos tűzszüneti javaslatot, amelynek értelmében az Egyesült Államok és szövetségesei, beleértve az Európai Uniót is, újabb szankciókat fognak bevezetni, amennyiben Oroszország megszegi a megállapodást.

"Elnökként továbbra is elkötelezett leszek Oroszország és Ukrajna közötti béke megteremtése mellett, az európaiakkal együtt... Ennek a tűzszünetnek végső soron egy békemegállapodás felé kell vezetnie" - mondta Trump.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, határozottan kiállt a kezdeményezés mellett. Az X platformon közzétett bejegyzésében hangsúlyozta, hogy az Európai Unió újabb célzott szankciókat tervez bevezetni Oroszországgal szemben, amennyiben Moszkva megszegi a tűzszünetet, vagy elzárkózik a béketárgyalások elősegítésétől.

Peszkov az ABC Newsnak adott interjújában kifejtette, hogy egy ideiglenes fegyvernyugvás "előnyhöz juttatná Ukrajnát", mivel lehetőséget teremtene új katonai egységek kiképzésére, valamint a már harcban álló csapatok pihenésére. "Miért kellene ilyen előnyt adni Ukrajnának?" - kérdezte, világossá téve, hogy Moszkva a jelenlegi helyzetben nem tartja indokoltnak a tűzszünetet.

Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország csak abban az esetben kész a harcok beszüntetésére, ha a Nyugat megszünteti a fegyverszállítmányokat Ukrajnába.

Ellenkező esetben a 30 napos tűzszünet - szerinte - stratégiai előnyhöz juttatná Kijevet, és ezzel veszélyeztetné Oroszország katonai céljait - közölte a Kyiv Independent.

Peszkov az orosz állami televízióban úgy fogalmazott, hogy Oroszország "nem fél a szankcióktól". Mint mondta: "Már azon gondolkodunk, mit fogunk tenni ezeknek a szankcióknak a bevezetése után, hogyan minimalizáljuk ezek hatását". Hozzátette: Oroszország hozzászokott a büntetőintézkedésekhez, és nem hajlandó megváltoztatni álláspontját a fegyverszállítások miatt.

A Kreml szóvivője ugyanakkor azt állította, hogy Vlagyimir Putyin elnök "mindent megtesz a probléma megoldása érdekében", és a diplomáciai megoldást részesíti előnyben - noha szerinte ennek feltétele, hogy előbb világos katonai eredmény szülessen. Peszkov korábban "teátrálisnak" nevezte Ukrajna tűzszüneti felhívásait, és emlékeztetett rá, hogy az Oroszország által javasolt korábbi háromnapos tűzszünetek alatt is több támadás történt, írja a hirado.hu.

A nemzetközi nyomás folyamatosan fokozódik, ahogy a háború elhúzódása és a humanitárius válság egyre égetőbbé teszi a diplomáciai megoldások megtalálását. A közeljövő eseményei kulcsfontosságúak lehetnek abban, hogy a nyugati tűzszüneti kezdeményezés mögött valódi előrelépés bontakozik-e ki, vagy éppen ellenkezőleg, a feszültségek tovább mélyülnek Moszkva és a nemzetközi közösség között.