Az arany elképesztő erővel bír, de vajon meddig tart ez a varázslat?
A pénteki amerikai tőzsdei kereskedés során drámai eséseket láthattunk a részvénypiacokon, míg a kriptovaluták szinte teljesen beszakadtak. Ezzel szemben az arany árfolyama viszonylag stabil maradt, ami újabb jelét adja annak, hogy a befektetők egyre inkább az aranyban látják a legnagyobb biztonságot.
Az idei év során az aranyvásárlás kiemelkedő befektetési lehetőségnek bizonyult, és a befektetők körében egyre népszerűbbé vált. Az elmúlt napok eseményei világosan jelezték, hogy a bizalom továbbra is szilárdan áll, hiszen a pénteki tőzsdei zuhanás sem ingatta meg az arany iránti érdeklődést. Ennek hátterében nem csupán a stabil gazdasági alapok állnak, hanem az is, hogy a nagytőkével operáló befektetők nem dominálnak ebben a szegmensben. Ezzel szemben bizonyos kriptovaluták vagy túlhype-olt részvények, amelyek pénteken jelentős veszteségeket szenvedtek el, sokkal kockázatosabb helyzetben vannak. A származékos és opciós piacok lehetőséget adnak arra, hogy a befektetők a meglévő forrásaiknál jóval nagyobb összeggel játsszanak, így ha a piac kedvező irányba mozdul, akkor a hozamuk drámaian megugorhat. Azonban, ha hirtelen piaci összeomlás következik be, és mindenki próbálja lezárni a nyitott pozícióit, akkor a kereslet drasztikus csökkenése miatt a piacok akár irracionális mértékben is zuhanhatnak.
A múlt pénteki események tükrében számos érv támasztja alá az arany vásárlásának fontosságát. Az összkép szinte túl jónak tűnik, ami gyakran arra utal, hogy a tőzsdéken valami váratlan fordulat következhet be. Ez a jelenség megerősíti André Kostolany, a magyar származású legendás tőzsdeguru bölcsességét, aki úgy vélte, hogy a piacok logikája nem mindig lineáris. A 2+2 nem feltétlenül 4, hanem lehet 3+1 vagy akár 5-1 is. Más szavakkal: bár a várakozásaink gyakran valóra válnak, az eredmény nem mindig az, amire számítottunk.
Az utóbbi években a befektetői közösség körében a nemesfémek iránti spekuláció háttérbe szorult, és a figyelem középpontjába a részvénypiac került. Ezen belül is sokan az opciós és határidős kereskedés iránt érdeklődnek, ahol a tőkeáttétel lehetősége vonzóvá teszi a spekulációt. Emellett a Bitcoin, amelyet sokan virtuális aranyként emlegetnek, szintén jelentős népszerűségnek örvend, és ezzel párhuzamosan a kriptoeszközök piacán is hatalmas összegek mozognak. Mindazonáltal, geopolitikai feszültségek hatására néhány központi bank újra kezdett aranytartalékokat felhalmozni, ami ellentmond a 2000-es és 2010-es években tapasztalt tendencia ellenállásának.
A jegybankok vásárlásainak hátterében egyértelműen felsejlik a globális polarizáció újabb hulláma. Az Egyesült Államokkal szembenálló országok mindinkább próbálnak távolságot tartani az amerikai gazdaságtól, így egyre kevésbé vonzó számukra az amerikai kötvények és a dollár. Különösen figyelembe kell venni Oroszország példáját, ahol a háborús agresszió következményeként több százmilliárd dollárra rúgó orosz vagyon befagyasztása vált szükségessé az utóbbi évek során. Ezzel szemben az arany, amely a jegybankok tartalékainak részét képezi, sokkal stabilabb választásnak tűnik, hiszen ezzel a formával nem kell megküzdeni a hasonló kockázatokkal.
Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy milyen módokon fektethet be, ha az arany drágulásában bízik:
E szellem jegyében nem csupán Oroszország növelte meg aranytartalékait, hanem számos más ország is hasonló lépéseket tett. Kína például a világ legnagyobb aranyvásárlójává lépett elő, míg Törökország és India központi bankjai szintén jelentős szereplők a globális aranypiacon. Érdekes módon nem csupán azok az államok fokozták aranyvásárlásaikat, amelyek konfliktusba kerültek az Egyesült Államokkal, hanem több uniós központi bank is, mint például a lengyel és a magyar jegybank, szintén megnövelte aranykészleteit.
A szakértők véleménye szerint a tömbösödés és a dollár hegemóniájának megkérdőjelezése érdekében fellépő ázsiai és déli államok szerepe miatt a jegybankok által történő aranyfelhalmozás a jövőben is jelentős támogatást nyújthat az aranypiac számára. Ezen kívül, a világ különböző részein, például Indiában, a lakossági aranyvásárlás és -felhalmozás is érezhető hatással bír a globális piacra.
A fenti okoknak köszönhetően az arany iránt évek óta érdemi kereslet volt, ám ez arra volt csak elég, hogy az árfolyam lassan felfele kússzon, azt azonban nem magyarázza, hogy 2024 márciusa óta miért duplázódott meg a tőzsdei árfolyama. Ennek hátterében inkább a közelmúlt történései állnak. Így például a 2022-ben és 2023 első felében látott globális inflációs nyomást követő enyhülés és a tavaly elkezdődő kamatcsökkentések. Ez ugyan régiónként eltérő intenzitású volt és nem feltétlen esett egybe a várakozásokkal, a piaci hatása mégis elvitathatatlan. Az Egyesült Államokban például már tavaly is intenzív kamatvágást árazott a piac az év elején, ám az később és lassabb ütemben kezdődött el, mint ahogy azt előrejelezték. Mégis, az aranynak, amelynek "nincs kamata", általában jót tesz, ha csökken a hozamkörnyezet, hiszen így a befektetők - szembe állítva az állampapírvásárlással - kisebb hozamot áldoznak fel.
A csökkenő amerikai kamatok mellett Donald Trump visszatérése is jelentős hatást gyakorolt a nemesfémek árfolyamára, több szempontból is. Az Egyesült Államok korábbi elnöke megválasztása után kifejtette, hogy a dollár túlzottan erős, ami hátráltatja az amerikai exportot; ezért ideális lenne, ha a zöldhasú gyengülne. Az év elején a dollár az euróval szemben a paritás közeli szintről 1,17-ig esett vissza. Ebből adódóan a dollár gyengülése, ahogyan már sokszor a múltban is, most is hozzájárult az arany árának emelkedéséhez.
Trump színre lépése egy másik szempontból is hatással volt az aranyra és általában a reáleszközökre. Az elnök ugyanis úton-útfélen azt hangoztatja, hogy az amerikai kamatlábakat csökkenteni kellene, emiatt az adminisztrációtól független jegybank (Federal Resere - Fed) elnökével is komoly összetűzésbe került. Azt ugyan nem sikerült elérnie, hogy a Fed elnöke, Jerome Powell távozzon, ám a jövő tavasszal lejáró mandátumát biztosan nem fogják meghosszabbítani. Trump csapata már elkezdte keresni a lehetséges utódot. (Persze nem az amerikai kormányzat az egyetlen, amely a független jegybankok munkáját befolyásolni szeretné. Közeli példa erre Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki a múlt héten beszélt arról, hogy magas a hazai alapkamat.)
Az utóbbi egy-két év pozitív reálkamatai után most úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban és világszerte is várható a hozamok csökkenése, sőt, a kamatszint akár az infláció alá is kerülhet. A befektetők egyre inkább erre a forgatókönyvre készülnek: ahogy nő a várakozások száma, úgy a kötvénypiacok helyett a részvények és a nemesfémek iránti érdeklődés is fokozódik. Ezek a lehetőségek ugyanis sokkal kedvezőbb esélyt kínálnak arra, hogy reálhozamot érjenek el az államkötvényekkel szemben.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a fejlett országokban az államadósság mértéke aggasztó ütemben növekszik. Ezt a helyzetet - legalábbis átmenetileg - a legkönnyebben úgy lehet kezelni, ha "elinflálják" a tartozásokat. Ez persze nem azt jelenti, hogy a nyugati országokban hiperinflációval kellene számolnunk, de nem lenne meglepő, ha a pénzromlás üteme 2-3 százalék között, sőt, akár kis mértékben 3 százalék fölött stabilizálódna. Bár cikkünk kezdetén azt emeltük ki, hogy a csökkenő infláció inkább a befektetők arany iránti érdeklődését növeli, a negatív reálkamatok mellett nem feltétlenül szükséges ehhez a tényezőhöz ragaszkodni.
A takarékoskodó politikusok gyakran nem aratnak osztatlan népszerűséget, amit jól példáz Csehország esete: a lakosság nem értékelte a leköszönő kormány költségvetési fegyelmét, inkább a jövedelmek növelését ígérő Andrej Babiš mögé állt. Mivel az államadósság egyre nagyobb terhet jelent a gazdaságok számára, valószínű, hogy a jelenlegi trend folytatódik: a befektetők az államkötvények helyett egyre inkább a nemesfémek, például az arany felé orientálódnak. Ezt a folyamatot tovább erősíthetik a különböző geopolitikai feszültségek, amelyek globális szinten is jelentős hatással bírnak; ezek a konfliktusok várhatóan újabb lendületet adnak az arany árának emelkedéséhez.
A szakértők véleménye alapján az utóbbi hetekben tapasztalt szinte robbanásszerű áremelkedés után egy érdemi korrekcióra lenne szükség. Ugyanakkor, ahogy a cikk elején is utaltunk rá, az arany árát nem befolyásolta az amerikai-kínai feszültségek fokozódása, sem a velejáró tőzsdei visszaesés. A jövőre nézve viszont a szakértők többsége továbbra is az arany árának növekedésére számít.
