Kezdetben csupán hatan alkották a város kis közösségét, de idővel egyre többen csatlakoztak, bővítve ezzel a csapatot.
Biharkeresztesen lassan harminc esztendős történet bontakozik ki. A Fehér Mályva Hagyományőrző Egyesület múltja és jelene a népdalok varázslatos szárnyain repül, összekapcsolva a hagyományokat és a közösségi élményeket.
A Fehér Mályva Hagyományőrző Egyesület próbatermében a Cívishír csapata Horváthné Tóth Ibolyával, az egyesület vezetőjével folytatott élénk eszmecserét. A falakat elismerések, oklevelek és serlegek díszítik, míg a vitrinben gondosan elhelyezett kerámiák mesélnek a múlt 27 gazdag évéről. Ez a tér, amelyet az önkormányzat biztosít, ad otthont a rendszeres próbáknak. Ibolya mosolyogva említi, hogy mennyivel kényelmesebb itt, hiszen nem kell a régi művelődési ház második emeletére lépcsőzni.
A Fehér Mályva története egy varázslatos utazás a természet csodáiba, ahol a szépség és a hagyományok összefonódnak. Ez a különleges növény nem csupán a kertünk dísze, hanem számos kultúrában és gyógyászatban is fontos szerepet játszik. Egykoron a fehér mályva virágai a vidéki házak kertjeinek ékeiként pompáztak, szimbolizálva a tisztaságot és a reményt. Sokan úgy vélték, hogy a fehér színű virágok vonzzák a jó szerencsét, így nemcsak esztétikai, hanem spirituális értékkel is bírtak. A népi gyógyászatban a fehér mályva leveleit és virágait különféle bántalmak gyógyítására használták, mint például köhögés vagy gyulladáscsökkentés. Az évezredek során a növény körüli mítoszok és legendák gazdag tárházát gyűjtötték össze, melyek a természet erejét és az emberi kapcsolatok mélységét hirdetik. A Fehér Mályva tehát nem csupán egy virág, hanem egy történet, amely összekapcsolja a múltat a jelennel, és emlékeztet minket arra, hogy a természet szépsége mindig körülöttünk van, csak nyitott szemmel és szívvel kell rá figyelnünk.
A Fehér Mályva története egy varázslatos utazás a természet csodáiba, ahol a szépség és a hagyományok összefonódnak. Ez a különleges növény nem csupán a kertünk dísze, hanem számos kultúrában és gyógyászatban is fontos szerepet játszik. Egykoron a fehér mályva virágai a vidéki házak kertjeinek ékeiként pompáztak, szimbolizálva a tisztaságot és a reményt. Sokan úgy vélték, hogy a fehér színű virágok vonzzák a jó szerencsét, így nemcsak esztétikai, hanem spirituális értékkel is bírtak. A népi gyógyászatban a fehér mályva leveleit és virágait különféle bántalmak gyógyítására használták, mint például köhögés vagy gyulladáscsökkentés. Az évezredek során a növény körüli mítoszok és legendák gazdag tárházát gyűjtötték össze, melyek a természet erejét és az emberi kapcsolatok mélységét hirdetik. A Fehér Mályva tehát nem csupán egy virág, hanem egy történet, amely összekapcsolja a múltat a jelennel, és emlékeztet minket arra, hogy a természet szépsége mindig körülöttünk van, csak nyitott szemmel és szívvel kell rá figyelnünk. 1998-ban kezdődött, amikor az idősek hete záróünnepén a berettyóújfalui népdalkör énekelt. Akkor fogalmazódott meg a gondolat: miért ne lehetne Biharkeresztesen is saját népdalcsoport, amely maga képviseli a kisvárost? Jávor Jánosné tanítónő, Szűcs Andrásné óvónő és néhány lelkes helybéli összeült, s így született meg a népdalkör, amelyből később egyesület lett.
- Tedd egyedivé a szövegedet - utasította a vezető. Az első fellépésük Biharkeresztesen zajlott, ahol 1999. április 23-án megrendezték a Népművészeti és Helytörténeti Kiállítást.
Jelenleg 14 tagú az együttes, melyből kilencen a vokális teljesítményért felelnek. A csapat tizedik tagja nem más, mint Tóth Gyula, a művészeti vezető, aki citerán kíséri a többieket, tanítja a dalokat, és koordinálja a versenyekre való jelentkezéseket. A próbáik rendszerint hétfő esténként zajlanak, általában hat és nyolc óra között. Fellépések előtt azonban gyakrabban is összegyűlnek, hogy csiszolják a repertoárt és a legjobbat hozzák ki magukból.
Milyen dallamok szólnak tehát tőlük? Főként bihari népdalok csendülnek fel, de az adott rendezvény helyszínétől függően más magyar tájak zenei kincseit is előtérbe helyezik. A karácsonyi időszakban adventi melódiák, míg a szüreti fesztiválokon bordalok varázsolják el a hallgatóságot, és ha határőrtalálkozóra hívják őket, katonai dalokat is előadnak. Legutóbb a Vass Lajos Népzenei Versenyen a summás dalokkal kápráztatták el a közönséget.
