Frankfurter Rundschau-elemzés: Miért mutatnak Európa szavazói egyre inkább jobbra? Az utóbbi évek politikai eseményei és választási eredményei azt mutatják, hogy Európa számos országában a jobboldali pártok és mozgalmak népszerűsége folyamatosan növeksz
A német sajtóban Sven Christian Schulz a szerdai holland parlamenti választások kapcsán elemezte a jobboldali populizmus térnyerését Európában. A holland politikai színtéren Geert Wilders, a jobboldali populista vezető, újra a legnagyobb erővé emelkedhet, azonban, hasonlóan más európai társaihoz, ezúttal sem lesz képes kormányt formálni.
A szélsőjobb térhódítása a kontinensen több tényezőre vezethető vissza, főként arra, hogy mesterien kihasználja a társadalmi bizonytalanságot és a háborúval kapcsolatos kiábrándultságot. A megélhetési költségek folyamatosan emelkednek, a lakhatás egyre elérhetetlenebbé válik, és a második világháború utáni új rend ígéretei, miszerint minden generáció jobb körülmények között él majd, mára már nem tűnnek valósnak. Ebben a feszültségekkel teli atmoszférában a radikális pártok azzal nyernek teret, hogy a múlt dicső időszakaiba való visszatérést ígérik, ahol szerintük minden sokkal kedvezőbb volt.
Tobias Mörschel, a Német Szociáldemokrata Párthoz kötődő Friedrich Ebert Alapítvány brüsszeli vezetője a német baloldali lapnak adott interjújában hangsúlyozza, hogy a populista erők rendkívül sikeresek, hiszen Orbán Viktor legutóbbi választási győzelme során több mint 50%-os támogatottságot ért el. Hasonlóan figyelemre méltó eredményeket mutatnak a lengyelek, franciák és csehek is, ahol a hasonló politikai irányzatok 30% feletti szavazati arányt értek el. Mindez a migrációs kérdés körüli diskurzusokban is megmutatkozik, bár a bevándorlók száma jelentősen csökkent az utóbbi időszakban.
