Magyarország a legfrissebb uniós rangsor alapján a lista legalsó fokára került, ami a fontos mutatók tekintetében aggasztó helyzetet tükröz.

A frissen publikált World Justice Report nemzetközi jelentés szerint világszerte tovább gyengül a jogállamiság, és Európában is egyre több országban romlik a helyzet. Magyarország az uniós mezőny legutolsó helyére csúszott, miközben a legjobbak és a legrosszabbak közötti szakadék tovább mélyül. A rangsor átrendeződése jól mutatja, hogy a demokratikus intézmények ereje és függetlensége már korántsem magától értetődő.

A frissen megjelent World Justice Project (WJP) 2025-ös jogállamisági rangsora továbbra is romló trendet jelez világszerte. A lista élén

Az élmezőny legfrissebb tagjai között szerepel Új-Zéland és Németország, mindkettő 0,83-as eredménnyel büszkélkedhet. A legrosszabbul teljesítő országok sorában viszont Venezuela (0,26), Afganisztán (0,31), Kambodzsa (0,31), Haiti (0,32) és Mianmar (0,34) található. Ezek az államok jellemzően instabil politikai és gazdasági helyzetekkel küzdenek, ami hozzájárul a gyenge teljesítményükhöz.

Magyarország a 2025-ös rangsorban a 79. pozíciót foglalja el, 0,50-es összpontszámmal, ezzel pedig a leggyengébb teljesítményt nyújtja az Európai Unión belül.

A tavalyi évhez képest -2,0 százalékkal esett vissza, ami a világ legnagyobb hanyatlói közé sorolja. Magyarország az EU-s mezőnyben a sereghajtó, közvetlenül mögötte már csak EU-n kívüli országok találhatók: Guyana (80.; 0,50), Üzbegisztán (81.; 0,50) és Belize (82.; 0,50) állnak hasonló pontszámmal.

A régióból Szlovákia 0,64-es értékkel szerepel (37. hely), ugyanakkor 2,3 százalékos romlással az egyik legnagyobb esést szenvedte el.

A környező országok közül Románia 0,61 ponttal a 44., Horvátország 0,61-gyel a 46., Görögország pedig 0,60-nal a 48. helyen áll.

A globális gazdasági visszaesés során Oroszország teljesítménye a legrosszabbul alakult, hiszen -4,9 százalékos csökkenéssel 0,41-re esett vissza, ezzel a 119. helyre került a rangsorban. Ezt követi Szudán, amely -4,4%-os visszaesést könyvelhetett el, majd Mozambik (-3,9%), Togo (-2,9%) és Mexikó (-2,8%) következik a sorban. Az Egyesült Államok is a visszaesők között található, hiszen -2,8%-kal gyengült, így 0,68-as pontszámával a 27. pozícióra csúszott, közelítve olyan országokhoz, mint Szlovénia és Portugália. A nagyobb európai visszaesők között említést nyer Grúzia (-2,4%) és a már említett Szlovákia (-2,3%) is.

A legszembetűnőbb fejlődést a Dominikai Köztársaság könyvelhette el, hiszen 2,1%-os növekedésével mutatója 0,50-re emelkedett. A legjobban teljesítők között sorakozik Szenegál (1,6%), Sierra Leone (1,4%), Banglades (1,3%), Gabon (1,3%) és Észak-Macedónia (szintén 1,3%). Brazília is előrelépett, 1,1%-os javulásával 0,50-es mutatójával a 78. helyre került, így szinte a magyar pontszám szomszédságába érkezett, mindössze egy hellyel megelőzve Magyarországot.

Az új információk tükrében az Európai Unió területén jelentős visszaesés tapasztalható.

A tagállamok kétharmadában 2024-hez viszonyítva romlott a jogállamiság helyzete.

A kutatás többek között a nyílt kormányzás gyengülését, az igazságügyi rendszer romlását és a szabályozási végrehajtás gyengülését emeli ki fő okként. A vizsgálat szerint a civil igazságszolgáltatás kevésbé pártatlan, a büntető igazságszolgáltatás pedig sok helyen egyre kevésbé véd a diszkriminációtól. A bíróságok több mint felében nőtt a kormányzati befolyás kockázata.

Magyarország pozíciója az elmúlt évek során folyamatosan csökken, 2025-re már az Európai Unió rangsorának legvégére került, és a globális színtéren is a mezőny alsó harmadában találja magát.

A közvetlen szomszédos államok általában hasonlóan gyenge intézményi jellemzőkkel bírnak; a magyarországi pontszámhoz közelítő országok többsége alacsonyabb fejlettségi szinten áll, ami Magyarország regionális lemaradását még szembetűnőbbé teszi. A jelentés rámutat arra, hogy a legaggasztóbb problémák közé tartozik a közszolgáltatások átláthatóságának hiánya, a bírói függetlenség gyengülése, valamint a kormányzati befolyás növekedése.