Jelentős műszaki problémák bukkantak felszínre a magyar olajellátás egyik legfontosabb vezetéke kapcsán.

Háttér: szeptember végén lobbant fel újra a Mol és a horvát partnercég Janaf közti vita: a magyar olajvállalat szerint a horvát vezetékrendszer önmagában nem képes biztosítani Magyarország ellátását, mivel a közelmúltban végzett tesztek alapján a vezeték nem tudott 1-2 óránál hosszabb ideig megfelelő kapacitással üzemelni. A horvát fél viszont határozottan másképp látja a helyzetet: szeptember 15-én megjelent interjújukban hangsúlyozták, hogy a Janaf technikailag és szervezetileg egyaránt készen áll a Mol közép-európai finomítóinak teljes éves nyersolaj-igényét kielégíteni, erre egy szeptember végi közleményükben is ráerősítettek. Azóta újabb fejlemény is történt a két cég kapcsolatában: kiderült, hogy a két vállalat között jelenlegi új szerződésről folynak tárgyalások, amelyekkel kapcsolatban Vladislav Veselica, a Janaf igazgatósági tagja úgy fogalmazott, hogy "támogatnánk egy minél hosszabb időszakra szóló és minél nagyobb nyersolaj-mennyiségre vonatkozó szerződést".

Miről szól most a diskurzus? A Mol nemrégiben egy különleges sajtóbejárást szervezett, amely keretein belül "rendhagyó kémiaórát" tartott. Ezen az eseményen Pulay Krisztián, a Mol csoport Downstream Termelés és Fejlesztés ügyvezető igazgatója, valamint munkatársai részletesen kifejtették az orosz leválás kapcsán felmerülő kihívásokat, és beszámoltak a Janaffal közös tesztelési folyamatokról is.

Magyarország területén körülbelül 2200 kilométernyi kőolaj- és terméktávvezeték működik a Mol irányítása alatt. Az ipari normáknak megfelelően ezeken a rendszereken legfeljebb ötévente elengedhetetlen az úgynevezett intelligens görényezési vizsgálat elvégzése. E folyamat során egy korszerű mérőműszer halad végig az indító- és fogadóállomások között, folyamatosan ellenőrizve a csővezeték falának vastagságát és a korróziós jelenségeket. A vizsgálat befejezése után egy részletes, centiméteres pontosságú jelentés készül, amely alapját képezi a karbantartási tervnek - mondta Kozma Szabolcs, aki az ellátási infrastruktúrák biztonsági intézkedéseivel foglalkozik.

A Mol Magyarország logisztikai vezetője hangsúlyozta: "A 2022-ben bekövetkezett geopolitikai események után sürgősségi ellenőrzést végeztünk a hazai Adria-vezetékszakaszon." A vizsgálat során a Mol sikeresen azonosította a potenciálisan kockázatos vagy elhasználódott részeket, és ennek nyomán kiváltási munkálatokat indított, amelynek keretében a csökkent falvastagságú csőszakaszok új, megbízhatóbb elemekre cserélődtek.

A horvát helyzet kapcsán fontos tudni, hogy az Adria-vezeték horvát szakaszán, Omišaljban zajlik az olaj fogadása és tárolása, amely tengeri tankerekről érkezik. Ebből a pontból indul a szállítás Magyarország irányába, és a folyamat a sziszeki tárolónál folytatódik. A Sziszek és Berzence közötti szakaszon pedig a Mol és a Janaf szakértői közösen végzik az átadás-átvételt, ahol precízen elszámolják az átadott mennyiséget.

Kozma Szabolcs hangsúlyozta: a vezetékrendszer teljesítményét mindig a leggyengébb pont határozza meg, és míg a magyar fél a szükséges vizsgálatokat és karbantartási beavatkozásokat teljesítette,

A Janaf most vágott bele ebbe a feladatba, és csak most kezdte el a házi munkát.

A vezető véleménye szerint szinte biztosra vehető, hogy az intelligens vizsgálatok, amelyek a karbantartási beavatkozási terv fundamentumát jelentik, és amelyek lehetővé teszik a csővezeték műszaki állapotának felmérését, kizárólag úgy valósíthatók meg, ha a vizsgálat során alkalmazott berendezéseket a magyar oldalon, a Mol együttműködésével távolítják el a vezetékből.

Ez az inspekciós eszköz, amit csőgörénynek hívunk, mindössze két héttel ezelőtt került elő a Mol magyarországi szivattyúállomásán.

A begyűjtött adatok feldolgozása körülbelül 2-3 hónapot fog igénybe venni, ezért a részletes jelentés csak az év végére, vagy a következő év elejére várható - részletezi a vezető.

A horvát kollégák valószínűleg csak a következő év elején fognak eljutni arra a pontra, hogy tisztában legyenek azzal, mit kell tenniük, hol és milyen módon szükséges beavatkozniuk.

Először ki kell értékelniük a mostani vizsgálatokból készült riportot, a részletes karbantartási terv elkészítése után pedig kezdődhet a beavatkozás."

Első lépésként lényeges tudni, hogy noha az Adriai gázvezeték magyarországi szakaszán elméletileg 64 bar nyomás érhető el, a gyakorlatban a Mol legfeljebb 50 bar körüli értékekkel dolgozik. Ennek oka, hogy a horvát oldalon fennálló szívóoldali nyomásviszonyok korlátozzák a rendszer kapacitását – emeli ki a szakértő. Kiemeli továbbá:

A Sziszek és Virje közötti horvát szakaszon jelenleg technológiai nyomáskorlátozás lépett életbe. Ennek a korlátozásnak valószínűleg az a célja, hogy a horvát fél megelőzze a különféle műszaki problémák, mint például a repedések megjelenését.

Mint már köztudott, szeptemberben a Mol és a Janaf közösen tesztelte a vezetékrendszert, amelynek célja a tartós és megbízható szállítási kapacitás ellenőrzése volt. A 20 kilotonnás szállítmány során a felek a 2+3-as szivattyú üzemmódot alkalmazták: két szivattyú működött Sziszeken, míg három szivattyú Csurgón.

Elsőként egy áramkimaradás okozott több mint két órás leállást a szállításban, majd később, amikor sikerült aktiválni a 2+3-as üzemmódot, a horvát partner jelezte, hogy csupán fél-egy órán keresztül képesek fenntartani ezt a magas termelési szintet.

Éjfél tájékán ismét megakadt a szállítás, ezúttal egy rejtélyes műszaki probléma következtében.

Összességében nem sikerült tartósan fenntarthatóan magas termékhozamot produkálni.

- hangsúlyozta Kozma Szabolcs, hozzátéve, hogy ezek hibák kockázatot jelentenek a százhalombattai és pozsonyi finomítók ellátása, így az egész régió energiabiztonsága szempontjából. A vezető azt is kiemelte: minden pozitív eredménynek örülni kell, de nem elég, ha a vezeték csak 1-2 órán át képes leszállítani a szükséges mennyiséget.

A Mol végül úgy döntött, hogy a teszt eredményei nem felelnek meg az elvárásoknak.

Az olajcég álláspontja szerint "teljesen elfogadhatatlan", hogy egy olyan vezeték, amelynek az év 96%-ában zökkenőmentesen kellene működnie, ilyen problémákkal küzd.

A Barátság vezetéken havonta ennyi üzemzavar szinte példa nélküli.

A vezető hangsúlyozza, hogy a kőolajvezeték valódi potenciálját csak akkor éri el, ha 11 hónap leforgása alatt képes biztosítani a finomítóknak szükséges mennyiséget. Ehhez figyelembe kell venni a karbantartási munkálatokat, a váratlan leállásokat, valamint a stratégiai készletcseréket is.

Az olajdiverzifikációs projekt továbbra is lendületben van, és a logisztikával kapcsolatosan új fejleményekről számolt be a Mol. A legfrissebb hírek szerint az Adria-vezetéken végzett kiváltások mellett a csurgói szivattyúállomáson két új, nagy teljesítményű szivattyú került telepítésre. A szállítások már az új berendezések tesztüzemének keretein belül zajlanak, és az eddigi tapasztalatok biztató eredményekkel szolgálnak.

Emellett a Százhalombattán található szivattyúállomás fejlesztése is folyamatban van.

Ha bármilyen okból nem érkezne kőolaj keletről, nekünk akkor is biztosítani kell a Barátság vezetéken keresztül a tisztaújvárosi tartálypark folyamatos üzemelését és ellátását.

- magyarázza a vezető. Ehhez kell az a képesség, hogy a finomítón belül egyszerre tudjon a Mol a Barátság 1 vezeték irányába szállítani és közben elmenni kelet felé, Tiszaújváros irányába is. "Ehhez újabb projektre lesz szükség: csővezetéket építünk a finomítón belül, amellyel összekötjük az Adria vezetéket a Barátság vezetékkel, tovább növelve a létesítményeink ellátásbiztonságát."

A Mol véleménye szerint alapvető jelentőségű, hogy a jelenleg is lényeges szerepet betöltő Adria-vezeték teljes potenciálját kihasználja. Ugyanakkor a kőolaj-diverzifikáció tekintetében ez csupán egy a számos kihívás közül. A valódi probléma gyökere az, hogy a Mol finomítói az orosz kőolaj feldolgozására lettek optimalizálva, és nincsen olyan kőolaj a világ piacán, amely képes lenne önállóan helyettesíteni az orosz kőolajkeveréket. Minden tengeri kőolajfajtának eltérő a kén-, kénhidrogén- és fémtartalma, valamint különböző a nehézsége és sűrűsége is, ami azt jelenti, hogy a finomítói berendezések másképp reagálnak ezekre az anyagokra.

Ezért kell a Molnak a különböző forrásokból származó kőolajfajták keverésével előállítani a megfelelő összetételt - ez azonban a Mol szerint a gyakorlatban jóval bonyolultabb feladat, mint amilyennek elsőre tűnik.

Az inkompatibilis kőolajok összekeverése során szilárd anyagok keletkezhetnek, amelyek könnyen elzárhatják a rendszereket, így váratlan leállásokat idézhetnek elő.

A különféle olajfajtákban megtalálható szennyeződések – mint például a kén vagy a szerves savak – megnövelhetik a korrózió mértékét, ami gyakorlatilag károsítja az alkatrészeket. Ennek következtében a gyártási folyamatok hatékonysága jelentősen csökken.

A Mol számára elengedhetetlen, hogy a logisztikai beruházások mellett a finomítói technológiáját is korszerűsítse. A vállalat tervei szerint

A legkorábbi időpont, amikor szabadon dönthet arról, hogy milyen arányban hasznosítja a rendelkezésre álló kőolajfajtákat, 2027 lesz.

- hangsúlyozta Pulay Krisztián, a Mol csoport termelési vezetője.