Rendkívüli rendszerprobléma tapasztalható az Otthon Start program keretein belül. Nézzük meg, kik lehetnek azok, akik jelentős hátrányt szenvedhetnek el a helyzet következtében - Pénzcentrum.

Hogy lehet az, hogy egy házaspárnak van/volt egy 100 százalékban a tulajdonában lévő lakás, mégis első lakásszerzőnek minősülnek CSOK Plusz szempontjából? Márpedig egyes értelmezések szerint a CSOK Plusz és az Otthon Start program összehangolásának ez az egyik mellékhatása - írja cikkében a Bankmonitor.

A CSOK Plusz és az Otthon Start szabályait összehangolták, ez nagyon sok esetben jó hír a lakásvásárlók számára, mert könnyebben ki tudják használni a két kedvezményt. Van azonban ezen lépésnek negatív hatása is egyes CSOK Plusz iránt érdeklődők számára.

A vételár és az építési költségek korlátait részben összehangolták a kétféle támogatás esetében. Ennek eredményeként az első többlakásos épületben lévő lakások vásárlói számára a vételár maximuma 100 millió forint, míg az első önálló házat vásárlók és építők esetében az árkorlát 150 millió forintra emelkedik.

A második lakóingatlant vásárlók számára a plafon továbbra is 150 millió Ft-ra marad. Ez bizonyos értelemben kedvező változás a CSOK Plusz igénylőknek, hiszen korábban az első lakást vásárlók esetén függetlenül az ingatlan típusától, az árkorlát mindössze 80 millió Ft volt.

Kiemelendő, hogy a CSOK Plusz keretein belül az első lakásszerzők meghatározása is változásokon ment keresztül. A házaspár akkor minősül nem első lakásszerzőnek, ha már korábban részesedéssel bírt ugyanabban a lakóingatlanban. Emellett a CSOK Plusz rendeletben az Otthon Start esetében már jól ismert kivételek is szerepelnek, így a jogszabályok ezen aspektusai összhangban állnak egymással.

A fentieken túl pedig akkor is első lakásszerzőnek minősül a pár, ha egyidőben csak egy olyan lakóingatlan volt, melyben a tulajdoni hányad nem haladta meg az 50 százalékot.

Első pillantásra talán nem tűnik lényegesnek, hogy a pár első lakásszerző-e vagy sem, hiszen mindkét csoport jogosult lehet a CSOK+ támogatott hitelre. Azonban nem mindegy, hogy milyen típusú ingatlant vásárolhatnak. Két szempontból is fontos lehet ez a különbségtétel:

Ha valaki többlakásos épületben lévő lakást szeretne vásárolni például 120 millió forintért. Ha a pár első lakásszerzőnek minősül, akkor ez nem megoldható, mert az ár átlépi a korlátot. Márpedig az új első lakásszerzés szempontjából megengedő szabályok életbelépésével többen áteshetnek ebbe a kategóriába. (Például azért, mert a párnak egy korábbi ingatlana volt, aminek az értéke nem haladta meg a 15 millió forintot.) Márpedig ez jelen esetben számukra nem áldás, hanem átok.

A CSOK Plusz igénybevételénél felmerülhet egy probléma, ha a házaspár már rendelkezik egy 100 millió forint értékű lakóingatlanra, de most csak 80 millió forintért kívánnak új ingatlant vásárolni. A CSOK Plusz szabályai szerint, ha nem az első közös lakásvásárlásról van szó, elvárt, hogy az új ingatlan értéke magasabb legyen, mint a meglévő. Azonban, ha a korábbi ingatlan haszonélvezettel terhelt, és a haszonélvező még mindig ott lakik, akkor a házaspár első lakásszerzőként vehető számításba, így jogosultak lehetnek a CSOK Plusz támogatásra az új ingatlan megvásárlásához.

Sok élethelyzetben kulcsfontosságú, hogy a házaspár első lakásvásárlóként lép-e be az ingatlanpiacra, vagy már tapasztaltabb szereplőként.

Az új jogszabályi feltételek egészen érdekes gyakorlati értelmezéseket nyernek egyes esetekben.Vegyük például, hogy van egy házaspár, akinek van 50-50 százalékos tulajdoni hányadában egy lakóingatlan, az értéke 100 millió forint, nincs rajta haszonélvezeti jog és nem ítélték bontásra. Ezen ingatlan mellé venne a pár egy többlakásos lakóépületben lévő klasszikus lakást 120 millió forintért, melyhez kihasználnák a CSOK Pluszt is.

Sokan azt feltételeznék, hogy ez a pár második otthona lesz, így nem számítanának első lakásszerzőnek, tehát a vételárkorlát még éppen beleférne a lakás árába. Azonban a bankok másként is értelmezhetik ezt a helyzetet. Mivel a házaspár egyik tagjának sem haladja meg a tulajdoni hányada az 50%-ot, így az Otthon Start programban szereplő meglévő ingatlantulajdonra vonatkozó könnyítési feltételeknek megfelelnek. Ennek következtében a bank úgy dönthet, hogy első lakásszerzőnek tekinti őket, annak ellenére, hogy az ingatlanban más személynek nincs tulajdonjoga.

Az extra csavar, hogy ugyanezen ingatlan az 50-50 százaléktól eltérő bármilyen más tulajdoni leosztásban már meglévő ingatlannak minősülne. Vagyis a 49-51 százalékos tulajdoni arány fennállása esetén már nem lenne első lakásszerző a házaspár a CSOK Plusz szempontjából.

A Bankmonitor szakértői úgy vélik, hogy erősen vitatható, vajon valóban ez volt-e a jogalkotó szándéka. Nem zárható ki, hogy a jogszabály szövege, valamint az ahhoz kapcsolódó értelmezési útmutatók a jövőben még további módosításokon esnek át.

A Pénzcentrum egy átfogó kutatásba kezdett, melynek célja, hogy részletesen feltérképezze, hogyan látják a magyar állampolgárok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés során vizsgáljuk a kiadások fedezésének lehetőségeit, az adósságok kezelését, valamint a megtakarítások állapotát. Emellett arra is kíváncsiak vagyunk, mennyire érzik stabilnak a válaszadók a saját anyagi helyzetüket. Nagyra értékeljük, ha a munkánkat egy kitöltéssel támogatsz!